Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE Ferencváros lakosságának felekezeti megoszlása az 1900-as évek elején erős római katolikus többséget mutat (mintegy 70%), amely mellett a reformátusok (12,22%), az izraeliták (10,85%) és az evangélikusok (5,45%) aránya eltörpült.38 Ugyan az FTC vezetőségi tagjainak vallásáról rendelkezünk a legkevésbé megbízható információkkal, annyit biztonsággal állíthatunk, hogy a keresztények (a kereszténységen belüli felekezeti megoszlásról nincsenek pontos adataink),39 valamint a zsidók aránya tükrözi a kerületi mintát, és bár az FTC-nek már az alapításkor, illetve még korábban, a Tizenegyek Bandájában is voltak zsidó tagjai, arányuk a klubvezetésben az első világháborúig mindössze 3-9% között mozgott. Az 1900-as években az FTC vezetőségében rendszeresen felbukkanó egyetlen zsidó tag Hecht Ernő, majd hozzá csatlakozik 1910-től Bródy Sándor.40 38 KörösyJ. — Thirring G.: Budapest fővárosa i. m. 57. 39 Bertalan azt állítja, hogy a római katolikusok aránya az egyesületben az 1900-as évek elején körülbelül 60%, ám ő is elismeri, hogy az adatok meglehetősen hiányosak a tagok felekezetére vonatkozóan. Bertalan D.: Keresztény vagy zsidó? i. m. 6-7. 40 Uo. 4-7. 41 Szegedi P: Az első aranykor i. m. 100. Vö. Bertalan D.: Keresztény vagy zsidó? i. m. 1-11. Abban az értelemben tehát, miszerint a Ferencváros deklaráltan keresztény klub lett volna, az állítás nem állja meg a helyét, ám az tagadhatatlan, hogy az FTC-nek — minden bizonnyal lokális kötődéséből is eredően — jóval kevesebb zsidó tagja volt, mint az MTK-nak. Figyelemre méltó azonban, hogy mindkét egylet vezetőségének felekezeti összetétele igazodik a tagok által többségében lakott kerületek adataihoz. Az MTK és az FTC társadalmi bázisáról Szegedi Péter azt állítja, „a ferencvárosiak társadalmi térben betöltött pozíciója [...] az első világháború előtti korszak sikeres klubjaihoz, az arisztokratikus MAC-hoz, a középosztályi BTC-hez, de legfőképpen az MTK-hoz képest vált értelmezhetővé. Vagyis a Fradi nem egyszerűen keresztény klub volt, hanem úgy lett a külvárosi, keresztény »kisemberek« csapata, hogy legnagyobb ellenfele egy belvárosi, polgári zsidó alakulat volt.”41 Elemzésem, illetve az általam több helyen hivatkozott Bertalan Dávid kutatásai azonban éppen ennek ellenkezőjére világítanak rá, nevezetesen, hogy az MTK tagjai - és főleg alapítói - egyáltalán nem számítottak tehetősnek az FTC mögött álló személyekhez képest. Az MTK-nak működése első két évtizedében folyamatosan keresnie kellett a kapcsolatokat, hogy „feljebb emelkedjen” a társadalmi ranglétrán, és Brüll Alfréd elnökké választása is inkább vagyona, mint országos tekintélye vagy kapcsolati tőkéje miatt volt jelentős lépés a klub életében. Ezzel szemben az FTC Springer és a Ferencvárosi Polgári Kör támogatásának megnyerésével szinte azonnal „megütötte a főnyereményt”, hiszen ez a manőver egycsapásra Ferencváros értelmiségének, illetve a IX. kerületi polgárság vagyonos (abb) rétegeinek, politikai elitjének találkozási pontjába helyezte a klubot, mely 637
