Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE 1917-ben profi-amatőr dichotómia, 1940-ben zsidó-magyar politikai (fajelméleti) polarizáció. [...] Az egyesületek pozícióinak változásai tehát összefüggtek a mező folyamatos átstrukturálódásával, ami viszont részben egy másik folyamat, vagyis a futballmezőn kívüli erőterek változásainak következménye volt.”4 Fontos kiemelni, hogy az idézett szövegrészletben Szegedi következetesen szembenállásról és nem konfliktusról ír, ám mégis szemet szúr, hogy a fenti sorok után pár évvel később megjelent kötetében már egyértelműen azt állítja, az ellenségeskedés kiváltó oka a pályakérdés volt. Az FTC ugyanis már 1908-ban stadion építésére szánta el magát, mely végül 1912-re készült el Mattyók Aladár tervei alapján, egy évvel később pedig felépült az MTK Hungária úti pályája is, amely - a Ferencvároséhoz hasonlóan — rövid időn belül hatalmas anyagi hasznot hajtott.5 Szegedi szerint „a két klub versengése ekkor vált barátságtalanná”,6 ami a csapatok szurkolótáborára is átterjedt. A rivalizálás tehát egyáltalán nem az egyletek társadalmi hátteréből ered, hanem anyagi érdekeik állították őket szembe egymással, majd ez változott „többfrontos” háborúvá a Horthy-korszak folyamán. 4 Szegedi Péter: A futballmező. Kísérlet az 1945 előtti labdarúgószféra történeti-szociológiai modellezésére. Sic Itur ad Astra 62. (2011) 136. [Kiemelések az eredetiben - B. B.J 5 Szegedi Péter: Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig. Bp. 2016. 114-116.; Sport-Világ 1912. március 31. 1-2. Vö. Baráth Katalin: „Gegenpressing ”. Az első stadionépítési láz részvénytársaságai: FTC és MTK (1908-1943). Korall 2020. 81. sz. 100-137. 6 Szegedi P: Az első aranykor i. m. 117. A hazai sporttörténeti szakirodalom áttekintése során tehát egymásnak ellentmondó érvekkel találkozunk arra vonatkozóan, hogy mi is valójában az MTK és az FTC ellenségeskedésének kiváltó oka, és mi táplálja egymással szemben érzett ellenszenvüket. A továbbiakban történetük, társadalmi összetételük és rivalizálásuk meghatározó eseményeinek áttekintésével arra keresem a választ, hogy mi vezetett a két egylet viszonyának elmérgesedéséhez, a konfliktus hogyan befolyásolta a hazai labdarúgóéletet, miképpen osztotta meg a futballtársadalmat, illetve milyen alakváltozatokat öltött a magyar labdarúgás első - a két klub kapcsolatát tekintve legviharosabb és legváltozatosabb - negyedszázadában. Bár konfliktusaik aprólékos elemzésével oldalak százait lehetne megtölteni, úgy vélem, közös történetük ezen korai szelete is szemléletesen ábrázolja, miként került mindkét csapat már az első világháború előtt olyan kényszerpályákra, melyek sok szempontból máig meghatározzák a sorsukat. Az MTK első évei és társadalmi összetétele A Magyar Testgyakorlók Körét 1888-ban Tótis Lajos, Sachs Lipót, Klauber Izidor, Leitner Armin, Horner Ármin, Weisz Dezső, László Lajos, Donáth Sándor, Müller Dávid és Kohn Arnold, többségében izraelita vallású, sportolni vágyó fiatal hozta 629
