Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK létre a református nemesi családból származó katona, sportember és sportlapszerkesztő Szekrényessy Kálmán vezetésével.7 A klubalapítás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Nemzeti Torna Egyletben (NTE) sportoló Tótis és társai egy atlétikaverseny megrendezése kapcsán összekülönböztek az NTE művezetőjével, Bokelberg Ernővel, és a konfliktus eredményeként távoztak a klubtól. A kilépők helyzetét azonban megnehezítette, hogy az NTE-n kívül más egyesület nem - vagy csak a Hajós Alfrédhoz hasonló „sztárok” esetében - vett fel zsidó sportolókat tagjai közé, így az MTK életre hívását közvetetten a korszak sportéletének felekezeti törésvonalai tették szükségessé.8 Az MTK nem volt deklaráltan zsidó klub, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül bárki csatlakozhatott az egyesülethez, amit a keresztény Vermes Lajos elnökké és Kükemezey Árpád alelnökké választása is alátámasztott 1889-ben.9 Az MTK köztudatban elterjedt „zsidóságának” alapját tehát éppen ezen nyitottsága teremtette meg, mely csak nagyon kevés sportegyesületre volt jellemző az időszakban, aminek következménye, hogy az izraelita sportolók az őket mégis befogadó egylet(ek)ben nagyobb számban tűntek fel. 7 Szekrényessy Attila: Az MTK születése. Bp. 2016.; Szegedi P: Az első aranykor i. m. 88. 8 Szekrényessy A.: Az MTK születése i. m. 53-59.; Rejtő László: Kilenc klub krónikája. Bp. 1969. 10-14. 9 Egyesületi hírek. Budapesti Hírlap, 1889. március 26. 6. 10 Nemzet, 1891. április 7. 3. 11 Bertalan Dávid: Keresztény vagy zsidó? A Ferencváros és az MTK társadalmi háttere a „labda elrúgásának” pillanatában. Kézirat. 2016. 12 Vö. Bódy Zsombor: A magántisztviselő réteg kialakulása Magyarországon 1890-1930. In: A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században. Szerk. Sasfi Csaba. Salgótarján-Bp. 2003. 205-213. Az MTK ismertsége és elismertsége akkor lépett új szintre, amikor 1891-ben Porzsolt Gyula miniszteri titkárt, a 19. századi magyar sportélet meghatározó dinasztiájának tagját választották elnökké.10 Valószínűleg az új elnök tekintélyének is köszönhető, hogy az 1890-es évek második felére az addig jellemzően a kevésbé tehetős teréz- és erzsébetvárosi kereskedők, kisiparosok és kispolgárok mellé belépett a vezetőségbe több ügyvéd is, így például az alelnöki pozíciókat betöltő Tedesco Lajos és az 1906-os virilislistán is szereplő Heteés (Hirschfeld) Antal vagy Graber Gyula kormány fő tanácsos.11 De találkozunk még műszaki tanácsossal, magántisztviselővel és rendőrfelügyelővel is a klubtagok között,12 azonban a kereskedők és kispolgárok továbbra is jelentős számbeli fölényben maradtak. Az MTK társadalmi összetétele tehát a századfordulóra valamelyest „elitizálódott”, jobban mondva a vezetőség felső szintjeire kerültek be magasabb presztízzsel és végzettséggel, nagyobb vagyonnal, illetve kiterjedtebb társadalmi kapcsolatokkal rendelkező személyek, akik (nem mellesleg) sportberkekben is jó hírnévnek örvendtek. Míg azonban a klubtagok társadalmi státusa változást mutatott, a zsidó tagok aránya stagnált - az időszakban végig 30-40%-ra tehető. 630
