Századok – 2023
2023 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gábor Kármán et al. (eds.): The Correspondence of the Beylerbeys of Buda, 1617-1630. Diplomatic Relations between Ottomans, Habsburgs and Hungarians (Papp Sándor)
TÖRTÉNETI IRODALOM időutazásra hívja az olvasót, nyomon követve a korai magyar történeti események lejegyzésének első két és fél évszázadát. Megtudjuk, hogy a kutatásnak eddig mely problémákat sikerült megoldania, s azt is, hogy még mennyi maradt meg a következő kutatói nemzedékek számára. Benei Bernadett munkája jelentőségében ifj. Horváth János 1954-es úttörő monográfiájához mérhető, de bízunk abban, hogy a téma következő összegzéséhez nem kell újabb hetven esztendőt várni. Egyúttal a hazai kutatás számára figyelmeztetés is, hogy majd’ száz év múltán időszerű elkészíteni a hazai középkori elbeszélő források új kritikai szövegkiadását. Veszprémy László THE CORRESPONDENCE OF THE BEYLERBEYS OF BUDA, 1617-1630 Diplomatic Relations between Ottomans, Habsburgs and Hungarians (Documents and studies) Eds. Gábor Kármán et al. Research Centre for the Humanities, Institute of History - University of Szeged, Faculty of Humanities and Social Sciences, Bp.-Szeged 2022. 724 oldal A budai beglerbégek 1617-1630 közötti levelezésének kiadása, amelyet Kármán Gábor és munkatársai, Mahmut Halef Cevrioglu, Dorogi Ilona, Fóti Miklós, Glück László, Marton Gellért Ernő és F. Molnár Mónika valósítottak meg, beleillik abba a jelentős magyar forráskiadó tevékenységbe, amely a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával a 20. század elején kezdődött el. A munka méreteivel (több mint 700 oldal és mintegy 441 dokumentum), felépítésével és minőségével, az angol nyelvű tudományos bevezetővel, az okmányok eredeti nyelvű szövegközlése előtti angol nyelvű regesztákkal maradéktalanul képviseli a nemzetközi tudományos közvélemény által elvárt szintet. Bár a forráskiadás eredeti célja a budai pasák levelezésének megjelentetése volt, a kötet ennél szélesebb anyagot ölel fel. Részét képezik azok a dokumentumok is, amelyek nem közvetlenül a pasáktól származnak, illetve nem nekik íródtak, hanem a hivatalos helyettesekhez, közvetlen beosztottakhoz kötődnek. A kiadók helyes döntést hoztak, amikor nem csak egyoldalúan a pasák magyar nyelvű leveleit vették vizsgálat alá, s így a teljes korpusz magyar, török, német, olasz és latin nyelvű leveleket is tartalmaz. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett a hasonló jellegű, nemzetközi nyilvánosságnak szánt kötetek száma, amelyeket a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete publikált. Ebben a nagyívű munkában kiemelkedő szerepe volt a kötetet előszavával útnak indító Fodor Pálnak, aki írásában bemutatja azokat a Gévay Antaltól kezdődő forráskiadói törekvéseket, amelyek célja az évszázados Habsburg-oszmán rivalizálás diplomáciájának feltárása volt. A történelmi hagyományok miatt érthető, hogy ezt a feladatot elsősorban az osztrák és a magyar történetírásnak kell elvégeznie, s a források nyelvének sokszínűsége olyan szakembergárdát igényel, amely képes megbirkózni a feladattal. A kötet alkotói egy több éven át tartó kutatási pályázat keretében együtt dolgoztak, kiváló nyelvi és paleográfiai felkészültségük mellett olyan háttértudással is rendelkeznek, amelynek révén a birodalmi központok mellett a helyi viszonyokat, a hatalmi és katonai struktúrákat, a határvidék helyzetét és a családi összefüggéseket egyaránt képesek bemutatni. 603 SZÁZADOK 157. (2023) 3. SZÁM
