Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
Serfözö Szabolcs „REX FEMINEUS” Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin* Az 1723. évi 1-3. törvénycikkekkel - amelyek tárgya a VI. (III.) Károly által 1713-ban kiadott Pragmatica Sanctio ratifikálása — a pozsonyi országgyűlés elfogadta, hogy a Habsburg-ház leányágon is örökölheti a magyar trónt. Ezzel a magyar rendek a dinasztia női ágára is kiterjesztették a Habsburg-ház 1687-ben elfogadott örökös királyságát (1687. évi 2. törvénycikk), s egyben lemondtak a férfiág kihalása esetére fenntartott szabad királyválasztó jogukról (1687. évi 3. törvénycikk). Ügy is fogalmazhatunk, hogy az 1723. évi trónutódlási törvénycikkek mintegy „fiúsították” IV. (III.) Károly elsőszülött lányát, Mária Teréziát, azaz a praefectio birtokjogi intézményét adaptálták trónutódlásra.1 1 M. Varga Benedek: „Domina et Rex ”. Mária Terézia és a nőuralom problémája a 18. századi Magyarországon. In: Rendi országgyűlés - polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Bp. 2020. 243. 1740. októberi trónra lépésétől kezdve tehát az alig 23 éves Mária Terézia egyszerre volt uralkodó, feleség és anya, az újonnan létrejött Habsburg-Lotaringiaiház „feje”. Uralkodásának első éveit ugyanakkor beárnyékolta az osztrák örökösödési háború (1740—1748), vagyis az a tény, hogy az európai nagyhatalmak egy része - részben a királynő örökösödési jogát is megkérdőjelezve - katonai erővel ragadott el Habsburg fennhatóságú területeket. Épp ezért uralkodásának első esztendeiben Mária Terézia reprezentációjának alapvető célja az volt, hogy a szimbolikus politika eszközeivel is kifejezze királyi hatalmának legitimitását és a Habsburg-Lotaringiaiház uralmának fennmaradását. Ennek érdekében a bécsi udvar egyszerre igyekezett hangsúlyozni Mária Terézia magyar királyi címének törvényességét, királyi hatalmának maszkulin karakterét, illetve az uralkodó női mivoltát, a dinasztia fennmaradását biztosító anyaságát és termékenységét. Mária Terézia neme tehát egyfelől casus belliként szolgált az osztrák örökösödési háború kirobbanásához, ezért az uralkodó hatalmi legitimációjának megerősítése érdekében a bécsi udvar igyekezett azt maszkulin elemekkel bizonyos mértékig „elleplezni”. Másfelől a királynő anyasága és termékenysége olyan kiaknázható „erőforrás” is volt, amely Mária Terézia reprezentációs stratégiájának és propagandájának központi elemé vált. Sokrétű szerepköreinek betöltése során tehát némileg elvált egymástól Mária Terézia biológiai és társadalmi neme. Reprezentációs eszköztárát éppen ezért a férfias és nőies karakterű elemek sajátos kettőssége jellemzi. Az alábbiakban a * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00267/19/2) támogatásával készült. 561 SZÁZADOK 157. (2023) 3. SZÁM
