Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
„REX FEMINEUS” királynő pozsonyi koronázási ceremóniája (1741) és portréikonográfiája kapcsán elemezzük ennek a kettősségnek a megnyilvánulásait, s ezáltal igyekszünk bővíteni azt a szempontrendszert, amelyet a témával kapcsolatban az utóbbi időben megjelent történeti és művészettörténeti publikációk felvázoltak.2 2 Barbara Stollberg-Rilinger: Maria Theresia. Die Kaiserin in ihrer Zeit. Eine Biographie. München 2017. különösen: 86-89.; Sandra Hertel: Maria Theresia als ,König von Ungarn* im Krönungszeremoniell in Preßburg (1741). Frühneuzeit-Info 27. (2016) 110-123.; Christina Strunck: The ‘two bodies’ of the female sovereign. Awkward hierarchies in images of Empress Maria Theresia, Catherine the Great of Russia and their male consorts. In: Queens consort, cultural transfer and European politics, c. 1500-1800. Eds. Helen Watanabe-O ’Kelly - Adam Morton. London 2017. 64-83.; Serföző Szabolcs: Männlich und mächtig: Die Inszenierung Maria Theresias als Königin von Ungarn auf Staatsporträts. In: Maria Theresia, 1717—1780. Strategin, Mutter, Reformerin. Hrsg. Werner Telesko — Elfriede Iby. Wien 2017. 107-111.; Werner Telesko: „She die das a man - and as an empress “: Politics of the Body and Visual Representation in the Case of Maria Theresa. In: Defizitäre Souveräne. Herrscherlegitimationen im Konflikt. Hrsg. Lena Oetzel — Kerstin Weiand. Frankfurt 2018. 307—330.; Anne-Sophie Banakas: Die zwei Körper der Herrscherin: der politische und der natürliche Körper in den Porträts von Maria Theresia (1740-1780). Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 126. (2018) 73-109.; Uö\ Les portraits de Marie-Thérèse. Representation et lien politique dans la Monarchie des Habsbourg (1740-1780). Berlin 2022.; Martina Vyskupová: Rex femina in the Portrait Presentation of Maria Theresa as the Queen of Hungary. Opuscula Historiae Artium 21. (2021) 40-55. 3 A királynő képmása Maria II. Theresia Ungar. Rex / 48. képaláírással jelent meg például a magyar uralkodók 1800 körül kiadott metszetsorozatában. Lásd Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, Budapest (a továbbiakban: MNM TKCs), Itsz. 185. 4 Lajossal szemben Károlynak született fia, Lipót János főherceg, aki azonban féléves korában, 1716. novemberében meghalt. 5 Nagy Lajos számára nagyapja testvére, I. (Anjou) Róbert (1277-1343) nápolyi király szolgálhatott mintaként a királyi hatalom leányági átörökítéséhez, akitől unokája, I. Johanna örökölte a trónt. A Habsburg-ház leányági örökösödésének rendjét már I. Lipót szabályozta: az 1703. szeptember 12-én aláírt örökösödési paktum unokája, I. József leánya, Habsburg Mária Jozefa (1699-1757) számára biztosította a trónt, ám VI. Károly császár az 1713. évi Pragmatica Sanctióban megfosztotta unokahúgát ettől a jogától és saját leszármazottait tette meg örökösévé. A rex femineus koncepció történeti hagyománya Magyarországon Mária Terézia Magyarország történetének 48. királya volt, egyetlen női elődje I. (Nagy) Lajos leánya, Anjou Mária királynő (1371-1395), aki apja halálával, 1382-ben, tizenegy évesen került trónra, majd 1387-ben férje, Luxemburgi Zsigmond lett az ország királya. Mária Terézia így hivatalosan II. Máriaként uralkodott Magyarországon.3 AzAnjou-házi Mária királynő és Mária Terézia trónra lépésének körülményei tehát igen hasonlóak voltak: sem Nagy Lajosnak, sem VI. Károlynak nem volt fiú utóda,4 így a dinasztia fennmaradása érdekében mindkettőjük számára kardinális jelentőségű volt a leányági trónutódlás biztosítása.5 A magyarországi közjog, illetve a szokásjogra és a sarkalatos törvényekre épülő történelmi (rendi) alkotmány azonban nem ismerte a leányági trónöröklés, 562
