Századok – 2023

2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai

MÁRIA TERÉZIA (KÖZ)EGÉSZSÉGÜGYI REFORMJAINAK OLVASATAI példányokat.47 Minden bizonnyal Wallaskay numizmatikai érdeklődése is erre az időszakra vezethető vissza. Schulze professzor ugyanakkor lelkesen támogatta a magyar diákokat betegségben, egyéb szükségben, de ezen túlmenően szerteágazó szakmai-tudományos kapcsolatrendszerét is bevetve ajánlásaival is segítette a már oklevelet szerzett tanítványait a képességeiknek megfelelő állások megszerzésében. Wallaskay, miután abszolválta hallei tanulmányait és kézhez kapta orvosdoktori oklevelét, az irathagyatékában található levelek és számlák tanúsága szerint még több mint négy évig Halléban, illetve néhány hónapig Nürnbergben tartózkodott. Arról, hogy pontosan mit csinált, nem rendelkezünk megbízható adatokkal, de va­lószínűsíthető, hogy Halléban a Francke-féle intézménykomplexum valamely rész­legében - az árvaház ambuláns orvosi szolgálatánál vagy a honfitársa, Madai Dávid Sámuel (1709~1780) által elnökölt gyógyszerészeti vállalat kebelében - próbált or­vosként érvényesülni.48 Ügy tűnik, egykori professzorai támogatását tanulmányai végeztével továbbra is élvezte. 1736. február 27-ei dátummal Schulze professzor ajánlására vették fel, mint tizennegyedik magyarországi születésű tagot a korszak egyik legtekintélyesebb orvos-természettudós társaságába, az 1652-ben alapított Academia Leopoldino-Carolina Naturae Curiosumba. 49 Wallaskay nem volt aktív tagja a társaságnak: egyetlen publikációja sem jelent meg az Akadémia évi rendsze­rességgel, Acta physico-medica Academiae Caesareae Leopoldino-Carolinae Naturae Curiosorum címmel kiadott periodikájában,50 de a fennmaradt levelezéséből sem mutatható ki, hogy tartotta volna tagtársaival a kapcsolatot. Ugyancsak Schulze volt az, aki 1737. október 22-ei keltezéssel orvoskollégájához és egyúttal barátjához, a nürnbergi városi orvos, tudós-botanikus, a korabeli respublica litteraria világának egyik központi alakjaként számon tartott Christoph Jacob Trewhoz (1695 _1769) írott levelében felettese, Friedrich Hoffmann professzor kifejezett kérését közvetí­tette, hogy Trew ajánlja be az eszes ifjú magyar doktort a Nürnberghez közeli ans­­bachi udvarhoz orvosnak.51 47 Hans Dieter Zimmermann: Johann Heinrich Schulze und die Münzsammlung im Robertinum. Wis­senschaftliche Beiträge der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg 29. (1980) 4. sz. 53~59. 48 Wolfram Kaiser - Werner Piechocki: Die Ärzte-Dynastie der Madai in Halle. Orvostörténeti Közlemé­nyek (1971) 60-61. sz. 49-73. 49 Andreas Elias Büchner: Academiae Sacri Romani Imperii Leopoldino-Carolinae Naturae Curiosum Historia. Halae Magdeburgicae 1755. 50 Az akadémia közép-európai és magyarországi kapcsolataihoz vö. Marion Mücke: Wissenschaft im Netz. Die Deutsche Akademie der Naturforscher (Leopoldina). In: Wissensaustausch in der Medizin des 15. bis 18. Jahrhunderts. Hrsg. Sonia Horn - Gabriele Dorffner - Rosemarie Eichinger. Wien 2007. 25-44.; Duka-Zólyomi Norbert: Die Leopoldinische Akademie und die ungarländische Medizin und Naturwissenschaft bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. Acta historica Leopoldina 13. (1980) 61-69.; Uö: Biographisches Quellenmaterial ungarländischer Leopoldina-Mitglieder bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. Leopoldina 25. (1982) 143-151. 51 Vö. Hans-Theodor Koch: Das medizinische Halle in den Briefen Johann Heinrich Schulzes an Chris­toph Jacob Trew. Wissenschaftliche Beiträge der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg 29. 554

Next

/
Oldalképek
Tartalom