Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai
KRÁSZ LILLA Az udvari orvosi állásból végül nem lett semmi. Wallaskay 1738 szeptemberében visszatért Pozsonyba, és minden valószínűség szerint 1740 augusztusáig, Bécsbe való kiköltözéséig ott tartózkodott. Nem rendelkezünk megbízható adatokkal arról, hogy pontosan mivel is foglalkozott ebben az időszakban. Nincs nyoma annak, hogy a város alkalmazott orvosa lett volna, de magánorvosként minden bizonnyal fogadott pácienseket. Bél Mátyás naplószerű feljegyzéseiből kiderül, hogy ezekben az években Gömöry Dáviddal együtt ő is tagja volt egykori pozsonyi líceumi tanára alkimista körének.52 Élete későbbi szakaszában, különösen bécsi időszakában több alkimista kapcsolatot tartott fenn, amelyeket - a hagyatékban fennmaradt számlák tanúsága szerint - ritkaság-, főleg ásvány- és éremgyűjteményének gazdagítására, az egyes darabok beszerzésére, duplumok eladására és cseréjére, s ezen keresztül vagyona gyarapítására is felhasznált. Részben gyűjteményei bővítése és ezzel szoros összefüggésben alkímiai technológiák cseréje tárgyában az 1740-es években volt a legaktívabb: levelezett többek között a Frankfurt am Main mellett fekvő höchsti porcelánmanufaktúra kereskedelmi vezetőjével, Johann Kilian Benckgraffal (1708-1753), a stájerországi császári és királyi bányafelügyelő Johann Wenzel Brodszkyval, valamint több bécsi alkimista orvosdoktorral és a műkedvelő alkimista Gramont de Henzel báróval. 53 De folyamatos kapcsolatot tartott fenn az éremgyűjtésben érdekelt Ráday Gedeonnal (1713-1792) és a kiterjedt tudóslevelező-hálózattal rendelkező, történeti források, érmék és egyéb ritkaságok gyűjtésével foglalkozó Dobai Székely Sámuellel (1709-1779) is.54 Úgy tűnik, Wallaskay bécsi és német orientációjú interakciói révén sikeresen bekapcsolódott a Nyugat-Európában a ritkaságok cseréjének, adás-vételének, az egyes darabok hatékonyabb értékesítésének a 17—18. századforduló évtizedeire kialakult, távolsági kereskedelemre épülő rendszerébe, amelyben a szakszerűbb osztályozás érdekében többé-kevésbé egységes taxonómia kimunkálása folyt.55 1745-ben és 1746-ban több levelet váltott Johann Anton Pirkerrel egy alkimista célú tiroli (Zell in Zillertalban) bányavállalkozás (1979) Bd. III. 72-79.; Eleonore Schmidt-Herrling: Die Briefsammlung des Nürnberger Arztes Christoph Jacob Trew (1695-1769) in der Universitätsbibliothek Erlangen. (Katalog der Handschriften und der Universitätsbibliothek Erlangen 5.) Erlangen 1940. 52 Bél Mátyás és Gömöry Dávid alkimista köréről és abban Wallaskay szerepéről lásd még Szathmáry László: Magyar alkémisták. Bp. 1928. 27~36. 53 ÖNB SHaD, Nachlass Wallaskay, Missilis, Johann Kilian Benckgraff levelei, 1741 (Frankfurt am Main); Johann Wenzel Brodszky levelei, 1745 (Stainach); Theofilus Rosenkranz Doct. Med. levelei, 1742 (Bées); Johann Rosenfeld Doct. Med. levelei, 1743 (Bées); Gramont de Henzel báró levelei, 1749-1750 (Bées). 54 ÖNB SHaD, Nachlass Wallaskay, Missilis, Ráday Gedeon levelei, 1753-1760 (6 db levél); Dobai Székely Sámuel levelei, 1752-1757 (3 db levél). 55 A transzatlanti rendszer működéséről, tudástermelésben betöltött szerepéről lásd Margócsy Dániel: Commercial Vision. Science, Trade, and Visual Culture in the Dutch Golden Age. Chicago-London 2014. 44. 555
