Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
UMBRAI LAURA földművelésügyi miniszter a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Alkalmi Hizlalási Akciót (röviden MSHH-t), amelyet az elkövetkezendő években a nagytétényi sertéshizlalóval közösen (60-40%-os hozzájárulási arányban) működtetett. Az 1930-as évek közepén az elhanyagolható bevételeket hozó MSHH tevékenysége a telepen folyó hizlalásnak a 88%-át tette ki,102 a maradék 12%-ot pedig a saját számlás bérhizlalás adta,103 vagyis az a tevékenység, amikor az MSHH magánfelek megbízásából piaci alapon hizlalta a vállalt sertéseket.104 A kapacitásának ekkor a felét sem kihasználó sertéshizlaló forgalmának jelentős része már csak belső eladás volt, így az a ferencvárosi vásárra koncentrált.105 102 Előterjesztés a Magyar Sertéshizlaló és Húsipar Rt állami tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. május 23. Melléklet 11. 103 A piaci alapon zajló bérhizlalás aránya 1930-ban közel 40%-ot tett ki, majd fokozatosan csökkent, és 1935-ben érte el a minimális 12%-os szintet, ezt következően megnövekedett, de még 1938-ra sem haladta meg az összforgalom negyedét. Előterjesztés a Magyar Sertéshizlaló és Húsipar Rt. állami tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. május 23. Melléklet 3. 104 Láng Lajos hozzászólása a közgyűlésen. Fővárosi Közlöny, 1937. július 8. 1009. 105 1934-ben 23 500 sertés 66,8%-a, 1935-ben 26 700 sertés 75%-a, 1936-ban 35 500 sertés 81,5%-a, 1937-ben 27 000 sertés 83%-a, 1938-ban pedig 26 600 sertés 70%-a belföldön került forgalomba. Előterjesztés a Magyar Sertéshizlaló és Húsipar Rt. állami tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. május 23. Melléklet 4. 106 Az 1939-ig közel 40%-os állami részesedéssel bíró Nagytétényi telep vezetésében paritásos alapon a főváros és az állam is részt vett, ugyanakkor a forgótőke biztosításában az állam tehervállalása elenyésző volt, ami kölcsönfelvétel kényszerével, és a kamatteher visszatérítésével terhelte a hizlaldát. Előterjesztés a Magyar Sertéshizlaló és Húsipar Rt. állami tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. május 23. Melléklet 11. 107 Ebben az is szerepet játszott, hogy az MSHH akció a földművelésügyi minisztérium elképzelése szerint elsősorban az agrártevékenység élénkítését célozta, vagyis nem a hizlalda felfuttatását, hanem a gazdák megsegítését. Ez pedig a dekonjunkturális időszakokban, különösen, amikor az eladási ár az előállítási költség töredékét sem fedezte, kifejezetten nagy veszteségeket eredményezett, miután a sertések vagy a takarmány beszerzéskor nem annak minősége, hanem (az ágazatot súlytó értékesítési válság okán) a támogatandók megsegítése irányította a folyamatot. A székesfőváros ezért éppen azt várta 1939-es részvényszerzéstől, hogy az ügyvitel racionalizálásának lehetősége meghozza majd a remélt prosperitást. Éppen ezért innentől kezdve a nosztró hizlalással szemben a bérhizlalásra került át a hangsúly. Előterjesztés a Magyar Sertéshizlaló és Húsipar Rt. állami tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. május 23. Melléklet 11. Az 1929 után fokozódó értékesítési válságról bővebben lásd Gunst P: Mezőgazdasági termelés i. m. 375-376. A forgótőkehiány,106 illetve az a tény, hogy a hizlalda üzleti forgalmának jelentős részét biztosító MSHH hizlalás teljesen a földművelésügyi minisztérium kezében volt, megérlelte az elhatározást, hogy a főváros (engedve az érzékelhető kormányzati nyomásnak) 1939 szeptemberében a részvények teljes átvétele mellett döntsön,107 majd 1940 tavaszán egy külső körülmény, a viszonylag szerencsésen átvészelt árvíz következtében átvette tulajdonosaiktól a bérhizlalásban lévő sertéseket is. így Nagytényben már csak a székesfőváros állományába tartozó, tehát a közellátás számára teljes mértékben igénybe vehető sertés hízott. Bár az állatok árának folyamatos esése és az exportlehetőségek hullámzása miatt az akkor 55
