Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
A BUDAPESTI SERTÉSHIZLALÁS ÉS -KERESKEDELEM TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN már hosszú évek óta deficites vállalkozás veszteségei a második világháború alatt tovább nőttek, az üzem fenntartását a közellátási cél továbbra is indokolta, és egyben igazolta is. E feladat ellátása érdekében 1942-ben még fejlesztéseket is végrehajtottak a telepen, ekkor munkába állítva például a kukorica olaj tartalmú csírájának kivonására szolgáló csírátlanító berendezést is.108 108 Előterjesztés a Magyar Sertéshizlaló és Húsipar Rt. állami tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. május 23. Melléklet 9.; Szendy Károly: A főváros közélelmezése. In: Budapest Székesfőváros Közigazgatási Évkönyve 1942. Bp. 1943. 231-232. Összegzés Annak ellenére, hogy Budapest a második világháború éveire elérte a maga elé tűzött célt, vagyis az export sertésvásár és a kiviteli joggal felruházott hizlalótelep birtokosaként a lehetőségekhez képest megnövelte a városban realizálódó húskínálatot, tevékenysége - tisztán a gazdasági eredményeket tekintve - a két világháború közötti időszak speciális gazdasági viszonyai között nem volt, és nem is lehetett sikeres. A helyi hatóságok a lakosság ellátásának javítása terén csak minimális mozgástérrel és hatósugárral rendelkeztek. Ez már az első világháború előtti időszakra is igaz volt, de még jellemzőbbnek tekinthető a két világháború közötti évtizedekre, amikor az ország a Monarchia keretei által védett viszonyok közül kikerülve, még jobban ki volt szolgáltatva a világgazdasági folyamatoknak. A magyar mezőgazdaság — viszonylagos elmaradottsága mellett — egyszerre nézett szembe korábbi piacai elvesztésével és az így kialakuló túltermelésből és az alacsonyabb világpiaci árakból következő áreséssel, miközben a belső piac felvevőképessége is visszaesett a reálbérek csökkenése miatt. Ilyen körülmények között a fővárosnak az Osztrák-Magyar Monarchia védrendszerében kidolgozott stratégiája, amely épp a helyi kínálat megnövekedésétől várta a fogyasztói árak csökkenését, nem hozhatott eredményt. Az erre tett kísérlet kimenetelét a takarmánytermésnek és a zsír ingadozó értékesítési viszonyainak kitett hizlalási iparág helyzete maga is kétségessé tette. Ebből a szempontból a székesfőváros 75 éven át tartó kísérlete arra, hogy az ágazatot a városigazgatás szervezetébe integrálja, csak részlegesen nevezhető sikeresnek. Eredményeit leginkább a háborús években kifejtett közületi hizlalások idején hozta meg, abban viszont városi hatóságként Budapest egyedülállót alkotott. 56
