Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
A BUDAPESTI SERTÉSHIZLALÁS ÉS -KERESKEDELEM TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN nagytétényi hizlalda, a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. részvényeinek többségét (57%-át) az azt áruba bocsájtó bankoktól.98 98 Budapest Székesfőváros Statisztikai és Közgazdasági Évkönyve 1932. Bp. 1932. 462.; Bittner János hozzászólása az 1930. évi költségvetés vitáján a Pénzügyi Bizottságban. Fővárosi Közlöny, 1929. október 29. Melléklet 10. 99 Becsey Antal hozzászólása a Pénzügyi Bizottság ülésén. Fővárosi Közlöny, 1929. október 29. Melléklet 8. 100 Az 1920-as évek közepére a főváros Kőbányán folytatott sertéshizlalási akciója is megszűnt, a vásárpénztár a saját kezelésébe vette át a 8000 sertés hizlalására berendezett kőbányai hizlalókat, és azokban, illetve a saját 4000-es sertésállománnyal bíró szállásaira támaszkodva bérhizlalásba kezdett. Ennek eredményeként 28 birtokos és bérlő megbízásából 1927-ben már 11 200 sertést hizlalt és hajtott fel a budapesti sertésvásárra. A vásárpénztár ezeket a hizlalókat összesen 2 millió pengő hitellel támogatta, amivel hathatósan megnövelte a budapesti piac sertéshús-ellátottságát, ugyanakkor az ágazatot érintő nehézségek a vásárpénztár tevékenységét is jelentősen érintették. 101 Előterjesztés a Magyar Sertéshizlaló és Húsipar Rt. állami tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. május 23. Melléklet 4-8.; Rosta János hozzászólása a Pénzügyi Bizottság ülésén. Fővárosi Közlöny, 1939. június 23. 929. A főváros vezetése azzal nagyjából tisztában volt, hogy a hizlalás kapcsán egy ideig még nem számíthat jelentős haszonra, hiszen különben a két bank sem adta volna el a részvényeit. „A sertés is egy biológiai gép. Kukoricát emészt meg a disznó, húst, zsírt kapunk vissza. Méltóztassanak elhinni, hogy ma a sertés nagyon rossz gép. Ma 4-5 métermázsa kukoricát mint kalóriát fogyaszt el és a mennyiségnek nem kapom vissza, csak egyötöd-egyhatod részét [...] már pedig 15-20 százalékkal dolgozó gép, egy csapnivalóan rossz gép. A német biológusok a hizlalásnál olyan szisztémákat ismernek, amelyek révén 20-32 százalékos hatásfokkal dolgoznak.”99 A bankok is a hizlalási konjunktúra megtorpanása miatt lecsökkent jövedelmezőség okán döntöttek a részvényeik áruba bocsájtása mellett. A fővárost azonban a részvények megvásárlásakor alapvetően más célok vezérelték. A Budapest közeli hizlalda amellett, hogy fontos bázisát adta a lakosság élelmezésének, a város fejlődését már jó ideje akadályozó kőbányai telep megszüntetésére is lehetőségét kínált.100 Ennél is nagyobb gazdasági előnnyel kecsegtetett azonban, hogy a telep országos sertésvásári joggal, vásárpénztári jogosultsággal és exportvágóhíddal rendelkezett, s mindemellett országos monopóliumjoggal is büszkélkedhetett, vagyis a külföldi behozatal értékesítése egyedül rajta keresztül, illetve a telepen eltöltött veszteglés után történhetett. Mindezen jogosítványok birtokában Nagytétény eddig komoly (és egyben legyőzhetetlen) versenytársa volt a nagy költségekkel létesített ferencvárosi sertésvásárnak és -közvágóhídnak, sőt a főváros vásárpénztárának is, a részvénytöbbség megszerzésének fontossága ezért felülírta az üzlet rövid, sőt középtávon is megkérdőjelezhető gazdaságosságát is. A telep az 1930-as években is csak mérsékelten prosperált. A társaságnak kétféle bevételi forrása volt. Ezek egyikét az úgynevezett akciós vagy nosztró hizlalás adta.101 A közhivatalnokok ellátása érdekében még 1924-ben hívta életre a 54
