Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
A PRAGMATICA SANCTIO ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY A Pragmatica Sanctio becikkelyezésének egyik alapfeltétele volt a magyar rendi alkotmány megerősítése. A rendi országgyűlés engedékenységének ellentételezéseként értelmezhető királyi ígéret Magyarország saját kormányzatának, alkotmányos státusának, jogi önállásának szép összefoglalása és pontos definíciója a törvények mintegy preambulumaként szentesített garanciális fordulat. Őfelsége „örökös Magyarországának s az ehhez kapcsolt részeknek, országoknak és tartományoknak összes karait s rendjeit minden, úgy a hitlevélbe foglalt, mint bármely más, ekkorig engedett és alkotott s a jelen országgyűlésen s jövőben is országgyűlésileg alkotandó törvényekben, jogokban, szabadságokban, kiváltságokban s mentességekben, szokásokban, előjogokban megtartandja”.75 Ebbe a formulázásba egyaránt belefért a Habsburg örökösödés már becikkelyezett akceptálása, valamint az ellenállási jog törvénybe foglalt és a hitlevelekben folyamatosan kivételként emlegetett deregulációja. Az alkotmányos kötelezettségvállalást külön törvénycikkben is rögzítették, vagyis egyetlen törvényhozási ciklus során két artikulusban is garantálták a rendek jogait, szabadságait, kiváltságait, mentességeit s előjogait.76 Sajátos gesztusként került a törvényszövegbe, hogy az uralkodó az alkotmány megerősítését „a hű karoknak és rendeknek minden eziránt előrebocsátott, megelőző legalázatosabb esedezése nélkül, tisztán csak irántuk viseltetett atyai indulatból felajánlani méltóztatott”.77 Ez a szokásos törvényhozási formulához képest egészen más hangulatot sugároz. Az 1715-ben trónra emelt III. Károly koronázása előtt még a rendek „törvényes és örökös királyuk s uruk iránt tartozó jobbágyi hódolatukat s hűségüket bizonyítva, és szerencsés megkoronáztatásunk után vágyakozva, alázatosan esedeztek felségünk előtt, s kérték, hogy [...] az alább írt cikkelyeket és az azokban foglaltakat, összesen és egyenként helyeseknek, kedveseknek s tetszőknek tartván, s azokhoz beleegyezésünket adván, jóságosán elfogadni s királyi hatalmunkkal helybenhagyni és megerősíteni, s mind mi magunk megtartani, mind másokkal, kiket illet, szigorúan megtartatni méltóztatnánk”.78 75 1723. évi 1. te. 76 1723. évi 3. te. az ország s kapcsolt részei karainak és rendjeinek jogait, kiváltságait és szabadságait megerősítik. 77 1723. évi 1. te. 78 1715. évi 2. te. az O császári s királyi szent felsége részéről, szerencsés megkoronáztatása idején, a karoknak s rendeknek adott királyi hitlevet az ország köztörvényeibe iktatják. 79 Brauneder, W: Verfassungsgeschichte i. m. 73. A rendi alkotmány megerősítése fényében mindenképpen magyarázatot érdemelt a sokat emlegetett és sokrétűen értelmezett indivisibiliter et inseparabiliter unio. A fentebb már említett Habsburg széttagoltsággal szemben fogalmazta meg még 1621-ben II. Ferdinánd a Monarchia súlyának és jelentőségének fenntartása érdekében a dunai monarchia országainak, örökös tartományainak feloszthatatlanságát és egységét az öröklésben.79 Ez a formula került át utóbb a Pragmatica 510
