Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
MEZEY BARNA Sanctióba, s onnan az osztrák öröklési rendnek a Szent Korona országait érintő elismerését tartalmazó magyar törvény szövegébe: „császári és királyi felség részéről a Németországban s azon kívül fekvő és Magyarországgal, meg az ehhez kapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal, az előrebocsátott jog és rend szerint, feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésileg birtoklandó más országaiban s tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez képest, uralkodás és kormányzás végett átruházzák”.80 Ebben a szövegben különös hangsúlyt kapott az örökösödés, az tudniillik, hogy a feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen kifejezések az „örökösödésileg birtoklásra” vonatkoznak, nem pedig a birodalom bárminemű uniformizálására, centralizálására, és semmiképpen sem a magyar alkotmányos rend felszámolására. Az uralkodásra és kormányzásra átadott ország pedig országgyűlésileg alkotandó törvények, valamint egyéb ősi jogok, szabadságok, kiváltságok s mentességek, szokások és előjogok, tehát a rendi alkotmány értelmében igazgatandó. Az alkotmányos azonosságot célzó esetleges vélekedéseket ellenpontozta még az első cikk 4. szakasza is, mely kifejezetten Magyarországra vonatkozóan alkalmazta a feloszthatatlan jelzőt. A törvény szövegezői ugyanazt a formulát vették igénybe a Szent Korona országainak jellemzésére is, amit a Habsburgok jogara alatt élő többi tartományra használt az 1703. évi Pactum mutuae successionis. Hogy tudniillik a rendek „az ugyancsak feloszthatatlannak értendő Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek, országok és tartományok” koronájával koronázzák meg az örököst,81 aki így a közjogi szabályok értelmében kénytelen a hitlevélben és esküben megerősíteni az ország rendi alkotmányát. 80 1723. évi 2. te. 7.§ 81 1723. évi 1. te. 4.§ 82 Konstanty Grzybowski: A dualizmus történeti fejlődése, politikai elmélete és funkciói. In: Jogtörténeti tanulmányok II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései. Szerk. Csizmadia Andor - Pecze Ferenc. Bp. 1968. 20. A Habsburg Birodalom sajátos jellemzője lett a birodalom egyes történelmi régióit, országait és tartományait összefűző örökös királynak elismert uralkodó személyessége, másfelől az elismerés nem birodalmi, hanem országos szintje. A birodalmi közösség jogalapja nem egy országokon felülálló állami szerkezet felsőrendű jogi normája, hanem az elismerő ország saját joga és szuverén országgyűlésének akarata.82 A törvény által feloszthatatlannak tekintendő Magyarország közjogi értelmezése az 1723. évi törvények szerint félremagyarázhatatlanul irányult Magyarország közjogi integritására a többi tartománnyal szemben, valamint az ország egységének helyreállítására, ami a sikeres törökellenes hadjáratok nyomán élénken foglalkoztatta a rendeket. A Pragmatica Sanctióból ugyanis következett egyfajta közös és viszonyos védelmi kötelezettség, ami szintén 511
