Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
A PRAGMATICA SANCTIO ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY a konfliktus lehetőségét. A szabad választás ősi joga volt a garancia arra, hogy az új uralkodó tiszteletben tartsa az ország szabadságait, jogait és törvényeit, jelentsenek ezek bármit is az adott történelmi pillanatban. Alkotmánybiztosíték volt, mely akkor is funkcionált, ha tartalmilag igazodott is egy, a magyar közjogtól idegen családi rendszer szabályaihoz, hiszen formális keretei, külsődleges szertartásai garantálták a hitlevél elfogadását és a koronázási eskü letételét. Aligha véletlen, hogy Ferdinánd mindent elkövetett annak érdekében, hogy fiát, Miksát a magyar rendek ne választott királyként, hanem örökösödési jogát elismerve koronázzák királlyá, ahogy erre törekedett Miksa is Rudolf koronázása kapcsán.24 24 Salamon E: A magyar királyi szék i. m. 49., 52. A probléma élét némiképpen elvette a török háborúk keltette állandó fenyegetettség, mely ellenében a magyar rendek a szomszédos tartományoknak és magának a Német Birodalomnak a támogatására számítottak. A hazai politikai latolgatásokban folyamatosan jelen volt a szövetség az osztrák tartományokkal és a birodalommal. A korona sorsának eldöntése, a támogatott (s megválasztott) király személye is igazodott ehhez az elváráshoz. Miután pedig a Habsburg örökösödési rend többnyire összhangban volt a császári és a cseh királyi koronák birtokosainak sorrendjével, jobbára nem volt ok szembeszállni a Habsburg utódlási szándékkal. A Habsburg családi szabályok, megállapodások és szerződések szerint következő örökös uralkodók ily módon királyjelöltként jelentek meg a magyar rendek értelmezésében, akiket azután megfelelő alkudozás, választási feltételek, hitlevél elfogadása és koronázási eskü fejében annak rendje s módja szerint meg is választottak. Mindennek ellenére és mindezzel együtt folyamatos közjogi viták tárgya volt az örökös királyság elfogadása, valamint - különösképpen az elsőszülöttségi, majd a nőági utódlás megnyílta után — Magyarország és az örökös tartományok, Csehország és nem utolsó sorban a Német Birodalomhoz fűződő államkapcsolatok mibenléte. A magyar fél bizonyos értelemben szorosra szerette volna fűzni a szövetségi kapcsolatokat a török elleni harc hadi igényei és a háborúskodás finanszírozása miatt. Mindezt azonban oly módon képzelte el, hogy Magyarország rendi alkotmánya, szabadságai és jogai rendre legyenek megerősítve, s a hitlevelekbe is belefoglalt ígéretként az országot közjogi és politikai követelményképpen saját törvényei szerint kormányozzák. (Ennek egyik jó példája a bécsi béke megszövegezése: „Éppen igy viszont Magyarországnak s a hozzátartozó tartományoknak és vármegyéknek az országlakói is, a császári és királyi felség s ennek utódai, mint Magyarország törvényes királyai iránt, az ország közönséges végzéseihez képest, magukat örökös hűségre és engedelmességre kötelezik: és hogy (az ország jogainak és szabadságainak mindenkor épségben maradása mellett) soha elszakadást, föllázadást, felkelést, a közbéke megzavarását, [...] és a közjó ellenére 500
