Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - G. Etényi Nóra: Bevezető
PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ BEVEZETŐ Míg összességében elmondható, hogy a Habsburg uralkodók magyar királyként játszott szerepe nem kapott kiemelt figyelmet a magyar történeti kutatásokban, addig Mária Terézia uralkodása a 19. századi nagyszabású életrajzi összefoglalások óta sokoldalú megközelítéssel és töretlen népszerűséggel szerepelt átfogó képet nyújtó tudományos művek középpontjában. 2017-ben Mária Terézia születésének 300. évfordulója is új eredményeket hozott a hazai és nemzetközi kutatásban, modern igényű életrajzok, friss szemléletű kiállítások, új szempontokat kiemelő tudományos tanácskozások jelezték a sokféle releváns megközelítési lehetőséget. A hosszú 17. század nagy változásai, az Oszmán Birodalom kiszorítása, a Rákóczi-szabadságharc krízise, a spanyol örökösödési háború nagy európai hatalmi átrendeződése utáni politikai erőviszonyok nemcsak VI. Károly császár (III. Károly néven magyar király) számára kínálták új korszak kezdetét, hanem sok feladatot örökítettek Mária Terézia uralkodási idejére is. A súlypontját Közép-Európára helyező Habsburg-dinasztia számára nagy kihívást jelentett a különböző közigazgatású és jogrendszerű államok összefogása, melyek között az uralkodó személye erősítette az összetartozástudatot. A felvilágosodás új normáit részben már használó, de az abszolutizmus hagyományaira építő hatalomgyakorlás elfogadtatásában Mária Terézia előnyt tudott kovácsolni - amint azt politikai Emlékirataiban hangsúlyozta is — az országait „közös és első anyjaként” védelmező uralkodó szerepéből, a tradíciót képviselve, de a jelentős átalakítást is elfogadtatva. Klasszikus értelemben a közvetlen hatalomgyakorlásra nem készítették fel, személyiségbeli és politikai fejlődése nyomán azonban jól kiválasztott szakértőkre, tanácsadókra támaszkodva Mária Terézia számos területen kezdeményezett és vitt végig eredményes modernizációt. Az egyre hatékonyabban működő állam hatalmas mennyiségű, szisztematikus hivatali iratot és sokműfajú magánjellegű kéziratot hozott létre, és a hosszú uralkodáshoz kapcsolódóan olyan forrásbőséget teremtett, amely folyamatosan új interdiszciplináris kutatási lehetőségeket kínál. A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2022. december 15-én konferenciát tartott az MTA Székházában az 1722—1723-as országgyűlésen elfogadott Pragmatica Sanctio évfordulójához kapcsolódva. Az előadók Mária Terézia uralkodásának egyes korszakait vizsgálták, középpontba állítva olyan területeket, melyeken az uralkodó és tanácsadóinak átgondolt stratégiája látványos eredményeket hozott. Elemezték az úrbéri rendelet regionális hatásait, a katolikus egyházszervezetre sokrétűen építő egyházpolitikáját, a korszerű tudással rendelkező lojális elit nevelésének új intézményeit, valamint az egészségügy modernizálásának kereteit. 493 SZÁZADOK 157. (2023) 3. SZÁM
