Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
LOJKÓ MIKLÓS Újkori alkotmányok II. Az Egyesült Királyság alkotmánya, 1888 Összegzés Az első kötet bevezetője szerint, az akadémiai székfogaló kapcsán fent már többször említett alkotmánymagyarázó köteteknek90 a célja a korabeli művelt társadalom pontos felvilágosítása s ezáltal az érettebb politikai vita és elhatározás elősegítése volt.91 A második kötet előszavában Concha hangsúlyozta, hogy „az angol közjog már egy század óta oly funkcziót kezd az emberiség közjogi életében teljesíteni, a minőt a magánjogiban a római végez évezredek óta”, ezért „az egész művelt világ közkincsévé lettek, elemi fogalmaink közé tartoznak”.92 A második kötet ezen elemi fogalmak szakszerű ismeretének terjesztését szolgálja Magyarországon. A mű Jánosi Ferenc 1867-ben megjelent összefoglaló ismertetőjénél nemcsak bővebb, de analitikusabb is. Amint arra Antal Tamás rámutatott: Concha művében „nem csupán az egyes jogintézmények tételes bemutatását végezte el, [...] arra [is] kereste a választ, hogy azok miért alakultak, formálódtak a szigetországban olyanokká, amilyenekké”.93 Concha a korszak nagy brit és Nagy-Britanniában nem honos angol jogelméleti gondolkodóinak nyomdokában járt, amikor a közönséges jog (Common Law) és az etikai elvek, mint az alapjogok nehezen felmérhetően bőséges forrásai és az alapjogok írott törvényekbe foglalt korpuszának hiátusai közti ellentmondások kontextusában tárgyalta és értelmezte Nagy-Britannia alkotmányát. 90 Az 1884-ben megjelent első kötet Belgium és az USA alkotmányát mutatja be. 91 Concha. Győző: Újkori alkotmányok I. Bp. 1884. viii. 92 Concha Gy: Újkori alkotmányok i. m. II. ix. 93 Antal Tamás: Concha Győző (1846-1933). Acta Universitatis Szegediensis - Forum - Acta juridica et politica 10. (2020) 1. sz. 148. *** A magyar nyelvben az anglista, anglisztikával foglalkozó szakembert, leginkább az angol irodalom, nyelvészet, tágabb értelemben vett filológia professzionális művelőjét jelenti. Véleményem szerint az Anglia (Nagy-Britannia) alkotmányos viszonyaiban és történelmében intim részletességgel elmélyedő jogtudóst, a magyarországi Anglia-kép iránt oly érzékeny közírót is, mint Concha, anglistának kellene neveznünk, hiszen alkotói tevékenységéhez kivételes nyelvi és kulturális ismeretekre volt szüksége. Ha a terminológia kiterjesztésével kapcsolatosan nem is lehet konszenzust teremteni, meglátásom szerint Concha Győző 19. század végi munkái alapján kétségtelenül a nagy múltú és jelenű hazai anglofil hagyomány írói közé sorolható. 449
