Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
ALAPJOGOK, ALKOTMÁNYTAN ÉS ÁLLAMHATALOM brit parlament elé terjesztett első, 1783-as rabszolgaság ellenes petícióját is, de valószínűleg nem tartotta Aranka párhuzamát érdemesnek egy hosszabb elmélkedés alapjául venni. Concha a teljesség kedvéért szemléje végére helyezi az egyértelműen kritikus, Angliát — saját szavával — „ócsárló” hangokat. Alexovics Vazul katolikus hitszónokét, aki a 18. századi London feslettségéről és romlottságáról írt, angolokról, „akik csak az ő pénzüket s az ő tudományukat csudáltatják”. Az ellenkező politikai irányból érkező radikális reformer, Martinovics Ignác Oratio ad proceres et nobiles regni Hungáriáé (1790.) című írásából származik az utolsó idézet az 1795-ben Martinoviccsal együtt kivégzett Latzkovics János fordításában: „Anglia királya és országának mostani voltában levő, politikus két nemből álló bitang korcs létét a méltóságos rendektől eredezteti.”86 86 Uo. 227. 87 Uo. 224., 227. 88 Belov, M.: Constitutional Semiotics i. m. 177. 89 Uo. 192. Összegzésében Concha elismerte az összehasonlítások alapját: „Anglia és Magyarország örökös következésű királyságaikkal maradnak fenn. [...] De a hasonlóság tulajdonkép csak abban van, hogy mind a kettő nem abszolút királyság, hanem szabad [nagyrészt íratlan] alkotmányu állam”. Ebből „azonban a rokonság következtetése merész, amint ezt Baritsnál sokkal szembeötlőbben bizonyítja Aranka bizonyítási kísérlete”.87 A korai ipari forradalom hajtógépezeteként működő, a 19. század végén már gazdaságilag hanyatló globális gyarmatbirodalmát gyakran vaskézzel kormányzó, osztálytársadalmi feszültségekkel küzdő Nagy-Britannia utólag visszatekintve nem szolgált feltétlen párhuzamként vagy pozitív példaképként az 1867-ben - Frank Tibor előadásaiban elhangzott kifejezéssel - „félnagyhatalmi státusra” emelkedett Magyarország számára. Közírói és alkotmányjogászai mégis keresték ezt a párhuzamot. Concha Győző többször elvetette a két jogrendszer közvetlen rokonságát. Szakavatott anglofil írásai azonban, akarva akaratlanul a közelség idealizált kívánalmának benyomását kelthették. Az évszázados alkotmányos párhuzamteremtés történetének magyarázatához közelebb vihet minket, ha idézzük Martin Belov alkot mányelméleti monográfiájának néhány idevonatkozó sorát. Belov „alkotmányjogi utópiákról”, „alkotmányos mítoszokról” ír, „amelyek pozitív érzelmek előidézői lehetnek. Büszkeséget, reményt adnak, a Teltalált tradíciók’ posztulátumainak megfelelő tökély iránti törekvés lehetőségét nyitják meg. Valódi vagy képzeletbeli "dicsőséges múlt’ vagy egy jobb, idealizált jövő világát ígérik, amire érdemes várni.”88 Concha Győzőt halljuk vissza Belov figyelmeztető szavaiban: „a racionális alkotmányosságba vetett hit utópikus elemeken keresztül képzeletbeli túlzásokba fordulhat át”.89 448
