Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
LOJKÓ MIKLÓS Sheldon Amos Science of Politics (London 1883.) című művének jelentősége abban áll, hogy a politikatudományt rendszerező tudományként mutatja be, és a társadalomtudományokkal, szociológiával és gazdasággal szoros összefüggésben vizsgálja a politikai rendszereket. A döntő hatást azonban Conchára a közigazgatási bíráskodásról írt tanulmányához hasonlóan alkotmányelemző műveiben is Rudolf von Gneist (1816- 1895) nagyhírű berlini egyetemi magántanár, államjogász és poroszországi politikus gyakorolta, aki az akkori kontinentális Európa legismertebb angol jogi szakértője volt. Gneist 1857 és 1886 között hét monográfiát jelentetett meg a brit alkotmányosság, jog, jogtörténet és parlamentarizmus különböző aspektusairól. A székfoglalóban és az Újkori alkotmányok 77.-ben Concha ezek közül négy tanulmánykötetre hivatkozik visszatérően.40 Figyelemreméltó, hogy a látszólagos függés ellenére Concha talált módot arra is, hogy Gneistet kérdőre vonja, kiegészítse, például az Impeachment majdnem feledésbe merült angol intézményének túl szűk értelmezése miatt.41 40 Rudolf von Gneist: Das heutige englische Verfassungs- und Verwaltungsrecht I —III. Berlin 1857— 1863.; Die Geschichte des Selfgovernment in England oder die innere Entwicklung der Parlamentsverfassung bis zum Ende des achtzehnten Jahrhunderts I-II. Berlin 1863.; Englische Verfassungsgeschichte. Berlin 1882.; Das englische Parlament in tausendjährigen Wandelungen. Berlin 1886. 41 „Gneist túlságosan dogmatikus álláspontjával nem fordit figyelmet e kérdésre...” Lásd Concha Győző: Újkori alkotmányok II. Bp. 1888. 454. 42 Walter Bagehot: The English Constitution. London 1867. (Második kiadás: 1772.) 43 Lásd a 38. jegyzetet. 44 Concha Gy.: Újkori alkotmányoki. m. II. 181. Concha így foglalta össze, némileg leegyszerűsítve Bagehot fő tételét: „Bagehot elméletté magasította e fölfogást, a király hasznát abban találva, hogy az azt környező fény az alsóbb néposztályok képzelmének tápot nyújt s őket a prózai parlament alkotta törvények iránt, melyeknek szükségét föl nem tudják fogni, engedelmességre hajlandóvá teszi.“ Concha Gy: Újkori alkotmányok i. m. II. 231. A jogelemző kánonba bekerült két korabeli angol szerzőt, Walter Bagehotot 42 és Albert Venn Dicey-t 43 Concha csak az Újkori alkotmányok II.-ben idézi. (Dicey egyszer szerepel forrásként a székfoglalóban.) A 20. századi képalkotásban ugyancsak meghatározó Frederic W. Maitland 1887 —1888-ban elhangzott egyetemi előadásait tartalmazó The Constitutional History of Englands (Cambridge 1908.) pedig nem találunk utalást Concha műveiben. Ez utóbbi érthető a kiadás éve miatt. Concha magyarázatot ad Walter Bagehot könyvének több helyen elismerő, mégis visszafogott értékelésére, amikor a népszerű angol folyóiratszerkesztő és nagybefolyású közíró érveit (párhuzamosan folytatott foglalkozására utalva) „bankáros okoskodásnak” nevezi, amivel Bagehot - Concha szerint - „a kormányzásnak állandó, de rejtettebb rugóit a hétköznapiak miatt” elfelejti és ezzel a királyt „az engedelmesség érzületének fölkeltésére szükséges dísznek”, nem pedig az állam „működő szerveként” mutatja be.44 A századforduló 437
