Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
ALAPJOGOK, ALKOTMÁNYTAN ÉS ÁLLAMHATALOM dinamikus társadalmi és politikai változásaira érzékeny művelt angol közvélemény, valamint a 20. századi alkotmányelemzők (ahogy később Ferenczy Árpád is)45 azonban hajlamosnak mutatkoztak Bagehot érvei felé hajlani ebben a kérdésben. Dicey, Bagehot és Maitland művei mára a kodifikálatlan angol alkotmánynak nem csupán értelmezései, hanem bizonyos értelemben annak forrásaivá is váltak, mint korábban Coke és Blackstone értekezései. Emiatt Concha hangsúlyai a székfoglalóban, de bizonyos fokig az Újkori alkotmányok ZZ-ben is, a közönséges jog (Common Law) és az íratlan konvenciók szerepének, valamint a szuverenitás és népszuverenitás fogalmainak eltolódása tekintetében is máshová kerültek, mint az őt követő magyar anglofil jogász kiválóságok, Ferenczy Árpád és Horváth Barna esetében. 45 Ferenzy 1914-ben így fogalmazta meg Dicey és Bagehot növekvő jelentőségét: „Lehet-e csodálkoznunk, ha Montesquieu és Gneist nem egyszer félreértették egy nekik idegen alkotmány alapvető intézményeit, amikor egy Bagehot-nak, egy Dicey-nek csak húsz-harminc év előtt sikerült saját hazájuk közjogának oly alapfogalmait, minők a »kabinet«, a »miniszterelnök«, a »miniszteri felelősség« stb. a félreértésektől teljesen megszabadítaniok és tisztázniok.” Ferenczy A.: Az angol parlamenti szólásjog i. m. iv. 46 Concha. Győző: Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában. (Székfoglaló értekezés.) Olvastatott a M. T. Akadémia II. osztályának 1887. nov. 7-iki ülésén. Bp. 1888. 4. Concha Győző akadémiai székfoglalójának témaválasztása azt mutatja, hogy a szerteágazó közjogi érdeklődésének, gondolkodásának középpontjában a század vége felé haladva az angol minta állt. Az 1887 novemberében elhangzott értekezés nyomtatott megjelenésével szinte egyidőben, 1888-ban került napvilágra Concha legátfogóbb Nagy-Britanniával foglalkozó műve, az Újkori alkotmányok című sorozat II. kötete, amely félezer oldalon tárgyalja az Egyesült Királyság alkotmányát. A székfoglaló természetesen tömörebb, koncentráltabb és egyben polémikusabb is. Egyik fő témája az egyéni szabadság alkotmányos garanciájának kérdése. Concha jogi-politikai álláspontja erről konzervatív; a tizenegy évvel korábban közigazgatási bíráskodásról kifejtettekhez hasonlóan, a kontinentális, illetve amerikai megoldások helyett a brit alkotmány indirekt paradigmáját fogadja el. Az angol alkotmány mai napig megkérdőjelezett, az egyéni alapjogokat explicit módon nem biztosító rendszere mellett Concha így érvel: „Az angol alapjogok rendszere [...] azon meggyőződés kifolyása látszik lenni, hogy jogok és alapjogok között oly lényeges különbséget tenni, a minőt a reflektív jogbölcselet s a nyomán indult alkotmányok tettek, egészen hibás, mert az alapjogok még oly pontos és messzemenő körülírása mellett is marad elég tér a szuverenitásnak [...] zsarnokivá tenni a közönséges jogoknak oktalan, az állameszmével ellentétes rendezése által.”46 Brit kortárs forrásai több ponton támogatták Concha véleményét, miszerint: „Az alapjogok elvont kijelentése [...] igen sok alkotmányos viszály magvát rejti 438
