Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
ALAPJOGOK, ALKOTMÁNYTAN ÉS ÁLLAMHATALOM Concha Győző az alkotmány írott részei által alig szabályozott angol közigazgatásjogot a lehető legjobb oldaláról mutatja be. Bár változatlan formában nem tartja átültethetőnek a rendszert a korabeli Magyarországra, tanulságait, szellemét mégis méltatja, miközben többször érvel a francia, illetve belga típusú belterjes közigazgatásjogi autonómia bevezetése ellen. A pozitív kicsengés ellenére fejtegetése máig érzékeny konfliktuszónákat érint az angol közigazgatási jogban. Concha állásfoglalásainak jelentése, kérdőjelei az angol, illetve angolszász jog örökzöld belső ellentmondásaival kapcsolatban, annak az európai (főként francia) adminisztratív joggal való szembenállását illetően fontos okok, amelyek miatt Concha anglofil jogi tanulmányait ma is érdemes kézbe venni. A világ politikai és társadalmi tényezői hatalmasat változtak Concha idejéhez képest, de az a történeti kontinuitásra alapozott jogszemléleti konzervativizmus, amely Concha szemében néha imponálónak, néha megfoghatatlannak és múltba nézőnek tűnt, keveset változott az angol joggyakorlatban. A közigazgatási jog területén eklatáns példa erre az a jelen tanulmány írásakor még folyamatban lévő eset, amely a brit állampolgársághoz, illetve annak elvételéhez való jog megállapításának eljárásjogában jelentős joghézagot mutat. Az 1999-ben született Shamima Begum ügye a brit belügyminiszter végrehajtó-hatalmának máig fennmaradt reziduális szerepét illusztrálja közjogi és igazgatási jogi kérdésekben. Volt-e joga Sajid Javid brit belügyminiszternek 2019-ben megfosztani Begumot születése óta fennálló brit állampolgárságától, mert az 15 éves korában elment Szíriába az Iszlám Állam terrorszervezet egyik harcosának házastársaként, és emiatt hazatérése vélhetően nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztethet? Begum végzés elleni fellebbezése először az úgynevezett Különleges Bevándorlási Feljebbviteli Törvényszék elé került, amely azt, főként közigazgatási jogi elvekre hivatkozva, elutasította. Az elhúzódó folyamat végén az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága 2021-ben a Törvényszék döntését helyben hagyta. Meglepő módon Begumnak lehetősége maradt arra, hogy ügyét újból a Bevándorlási Törvényszék elé terjessze, amely 2023 februárjában fellebbezését újfent elutasította, de egyúttal kétségeket jelzett saját illetékességével kapcsolatban. A Törvényszék két ítéletet hozott. A nyílt ítélet nyilvánosan hozzáférhető, a zárt ítélet titkosszolgálati információtartalma miatt titkos és az is marad. Az eset során felmerült kérdések: Létezik-e a belügyminiszternek olyan joga, hogy valakit - mintegy büntetésből avagy preventív intézkedésként — megfosszon brit állampolgárságától? Mely jogi, bírói fórum illetékes fellebbezés tárgyalására? Illetékes lehet-e egy részben politikai kérdés eldöntésében a független bírói kar? Amennyiben az alkotmány alapkérdéseit (mint a hatalmi ágak formális el nem választottsága) érinti az ügy, kerüljön-e az emiatt a 2009-ben létrehozott Legfelsőbb Bíróság elé annak ellenére, hogy az nem kimondottan alkotmánybíróság, sőt egyes vélemények szerint 434
