Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
LOJKÓ MIKLÓS a római jogon alapuló kontinentális jogrendszerektől elválasztják.10 A könyv kontextusa miatt is különlegesnek mondható, hiszen a náci Németország szövetségi rendszerében az anglofil arculatnak a korábbinál is liberálisabb hangsúlya keletkezett. 10 Horváth Barna: Angol jogelmélet. Bp. 1943. 1-18. 11 Kői Gyula: „Országiás és szabadság egy”. Bevezető tanulmány Concha Győző államtudományi munkája, a Politika című könyv alkotmánytani kötetéhez. In: Politika I. Alkotmánytan. (Államtudományi klasszikusok 7.) Reprint. Bp. 2019. v. 12 Uő: Concha Győző élete és munkái. Állam tudományi Műhely tanulmányok (2016) 35. sz. 7. 13 Hungary ’s Long Nineteenth Century: Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective. Collected Studies by László Péter. Ed. Miklós Lojkó. (Central and Eastern Europe: Regional Perspectives in Global Context 1.) Leiden-Boston 2012. 87-88., 161-162. Meggyőződésem szerint Concha Győző (1846—1933) is olyan kimagasló helyet foglal el a magyarországi anglofil jogászok, alkotmányismertetők, értelmezők között, mint Ferenczy vagy Horváth. Kevés nem angolszász jogász, politikus, történész vagy társadalomtudós értette meg, méltatta, mérlegelte a nagyrészt definiálatlan és egyben szüntelenül változó, fejlődő angol alkotmány és alkotmányosság rendjét úgy, mint ő. A kolozsvári és budapesti államjogász, eszmetörténész, a közigazgatásjogi gondolkodás úttörője, a politikatudomány és alkotmánytan Magyarországon talán legismertebb 19. század végi művelője volt, akit Kői Gyula közelmúltban írt tanulmányában (Ereky Istvánt idézve) a világháború előtti Magyarország „legnagyobb állambölcselőjének” nevezett.11 A Concha munkásságával szép számban foglalkozó tanulmányok (Antal Tamás, Balogh István, Egresi Katalin, Kői Gyula, Kupa László, Pócza Kálmán, Schweitzer Gábor, Vasas Tamás munkái) azonban nem szentelnek központi figyelmet Concha angol közjog- és alkotmányelemző tevékenységének. A jogász talán legjobb mai ismerője és ismertetője, Kői is csak rövid összefoglalókban utal „erős fogékonyságára az angol (olykor USA-beli) intézmények, társadalmi jelenségek iránt”.12 Concha egyik legelismerőbb — főként a Szent Korona-tannal kapcsolatos — idézője, a 2008-ban elhunyt, Londonban élt történész, Péter László is csak érintőlegesen foglalkozott Concha munkásságának ezen aspektusával.13 Conchával kapcsolatban leginkább a Politika I Alkotmánytan (Bp. 1894), Politika II Közigazgatástan (Bp. 1905) című, díjjal kitüntetett egyetemi tankönyveit említik, idézik. Az utókor ugyancsak válogat a Hatvan év tudományos mozgati mai között című kétkötetes (I. 1928., II. 1935) tanulmánygyűjteményből. Méltatói azonban nem az angol jogelméletek specialistáját látják Concha Győzőben, ami véleményem szerint mulasztás, Concha ugyanis nemcsak a kiegyensúlyozott alkotmány és a jogállamiság elveit támogató érveket keresett az angol példákban, hanem önmagukért is elmélyedt bennük, és szinte minden jelentős művében kitért az angol magán- és közjog, valamint alkotmány tan részleteire. Amellett, 429
