Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
ALAPJOGOK, ALKOTMÁNYTAN ÉS ÁLLAMHATALOM hogy a mintegy 168 publikációjában14 rendszeresen utalt az angol magyarázó példákra, az angol alkotmányértelmezéseit különös részletességgel a következő műveiben (az első, 1877-es tanulmány esetében csak az írás egyes részeiben) fejtette ki (kronologikus sorrendben): 14 Áöz Gy: Országiás és szabadság i. m. xviii. 15 László Péter: The Holy Crown of Hungary, Visible and Invisible. In: Hungary’s Long Nineteenth Century i. m. 88. 16 Concha Gy: Egyéni szabadság i. m. 14. 1. A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában. Athenaeum, Bp. 1877 2. Az angolos irány politikai irodalmunkban a múlt század végén. Erdélyi Múzeum 7. (1880) 33-44. 3. Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában. Az akadémiai levelező tagsághoz benyújtott székfoglaló értekezés. Magyar Tudományos Akadémia, Bp. [1887] 1888. 4. Újkori alkotmányok II. [Az Egyesült Királyság alkotmánya.] Magyar Tudományos Akadémia, Bp. 1888. A jelen tanulmány csak az első és a harmadik értekezés elemző bemutatására szorítkozik mai szemmel. Az 1880-ban megjelent, magyar—angol politikai és lelki közelségről vitázó, korabeli pamfletirodalmat kritikusan feldolgozó Az angolos irány... című rövid tanulmányáról kivonatosan, az 1888-ban publikált nagylélegzetű alkotmánytanról, helyhiány miatt, csak röviden, főként az akadémiai székfoglalóval kapcsolatos utalásokban lesz szó. Hangsúlyoznunk kell, hogy Concha angol jogelméleti vizsgálódásainak hátterében nem a magyar—angol mély párhuzamok igazolásának ígérete állt. Távol állt tőle a magyar gentry és értelmiség egyes rétegeit érintő felületes „anglománia”. Concha (Hajnóczy Józsefhez, Széchenyi Istvánhoz, Eötvös Józsefhez és Eckhart Ferenchez hasonlóan)15 az utóbbi kísérleteket mint populáris mítoszokat elvetette. Nem beszélhetünk a tudományos igényű, de az angol-magyar párhuzamokat könnyen elfogadó irányról sem, hiszen Concha összehasonlító fejtegetései egyaránt kiterjedtek az alkotmányos jogok fejlődésének, párhuzamainak német, osztrák, francia, belga, olasz, amerikai mintáira is. Ennek megfelelően 1887-ben elhangzott akadémiai székfoglalójában Concha megállapította: „Az angol szuverén hatalomról hangoztatott korlátlanság, melynél fogva az mindent tehet, a formai jog szempontjából így az angol szuverenitás ez alap jellegére nézve egészen hasonlít a magyarhoz, s ez alapjellegben csakugyan megvan a rokonság a kettő között, melyet azonban a közös alapon felépített többi állami intézmények majd egészen elmosnak.”16 430
