Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
ALAPJOGOK, ALKOTMÁNYTAN ÉS ÁLLAMHATALOM Értekezésem középpontjában Concha Győző, korának talán legismertebb és legsikeresebb magyar jogelemzőjének angol alkotmányos joggal kapcsolatos írásai állnak. Mielőtt azonban rátérnénk Concha Nagy-Britanniával foglalkozó munkásságának részletes elemzésére, néhány szó az angol alkotmányos joggal kapcsolatos szakirodalmi háttérről. A korai magyar kommentárok közé tartozik Jánosi Ferenc kevéssé ismert, Az angol alkotmány című, 1867-ben Pesten kiadott műve.4 A szerző szerint ,,[a]z angol alkotmányt [...] koráért és belbecséért egyaránt megilleti az első hely [...], mindenik tőle kölcsönözte az alapelveket, melyek örök időkig alapelveit fogják képezni az alkotmányosságnak”. Jánosi tolmácsolja az Edmund Burke-től származó romantikus-konzervatív álláspontot, miszerint: „az angol alkotmány a kiállott forradalmak után egyszerűen folytatta a fejlődési folyamot”. Következtetése: a nagyhatalom „alkotmány[á]nak ily történelmi előadása kétszeresen érdekes reánk nézve, kiknek alkotmánya [a hasonlatosságok révén] testvére az angolnak”.5 4 Jánosi Ferencz: Az angol alkotmány. Pest 1867. 5 Jánosi E: Az angol alkotmány i. m. i-ii. 6 Ágost Pulszky: The Theory of Law and Civil Society. London 1888. 7 Pulszky Ágost: „Az angol jogbölcselet történetéhez”. Budapesti Szemle 7. kötet (1875) 13-14. sz. 126-148. 8 József Szabadfalvi: „The Spirit of [the] Common Law in the Hungarian Legal Philosophical Thinking”. Hungarian Journal of English and American Studies 9. (2003) 2. sz. 199. 9 Ferenczy Árpád: Az angol parlamenti szólásjog és fegyelem történeti fejlődése és jelen állapota (1547- 1913). Bp. 1914. V. Szabadfalvi József jogászprofesszor a korai magyarországi anglofil jogi írók közt a Nagy-Britanniában is publikáló6 Pulszky Ágostot emeli ki, akinek Thomas More, Francis Bacon, Thomas Hobbes és John Locke-kal kapcsolatos kutatásai mellett említi Az angol jogbölcselet történetéhez című,7 1875-ben megjelent tanulmányát.8 A 20. század elejének kiváló angol alkotmánytani szakírója, Ferenczy Árpád még tovább ment a téma európai és magyarországi jelentőségét illetően: ,,[K]étségtelen, hogy az angol alkotmánynak az ismerete és közjogi intézményeinek tanulmánya, minden nehézségek dacára, az Anglián kívüli parlamentáris kormányzatú országokban mindennapos szükséglet s alig mellőzhető.” Ennek oka az, írta Ferenczy 1914-ben megjelent könyvében, hogy „a modern állam politikai életének legjellegzetesebb tüneteit” az angol közjogi fejlődés ismeretében, nem pedig a „francia forradalom által előidézett eszmeáramlat méltánylásával” lehet megérteni, orvosolni.9 Concha elődei és utódai közt - a teljesség igénye nélkül - utolsónak említjük Horváth Barnát, akinek 1943-ban megjelent Angoljogelmélet című műve nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő alkotás. A szerző a könyv elején kiemeli az angol jogszemlélet évszázadok alatt kikristályosodott alapvonásait, amelyek 428
