Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Borhi László: Moszkvában már 1943-ban eldőlhetett Erdély sorsa... Szeretett tanárom, Frank Tibor emlékére
BORHI LÁSZLÓ a későbbi szovjet megszállási zóna közelében járt. A Molotov-Benes megbeszélésen, amikor a csehszlovák emigráns kormányfő arra kérte tárgyalópartnerét, hogy Magyarországot ne engedje át az angolszászoknak, Molotov megjegyezte: Magyarország megszállása még nem lezárt ügy - Romániáé viszont már biztos volt. Szintén fontos szempont, hogy Románia összeomlása nyithatta meg az utat Bécs felé. Ezért Moszkva szempontjából Románia kiugrása kulcskérdés volt, hiszen arra lehetett számítani, hogy a Bécsbe, illetve Dél-Németországba irányuló szovjet offenzíva a román összeomlás után gyorsan célba ér, még mielőtt az angolszászok odaérnek.32 Karl Pfeffer-Wildenbruch SS tábornok, Budapest német és magyar véderő-főparancsnoka a következőképpen idézte fel azt, amit Malinovszkij marsall, a fővárost ostromló második ukrán front parancsnoka mondott neki hadifogságban. „Kijelentette, ha nem kellene Moszkvában a fejemmel elszámolnia, itt Buda főterén akasztatna fel engem. Teljes nyolc héttel késleltettem bécsi hadműveleteit.” Wildenbruch megjegyezte, hogy Malinovszkij nem számított 50 napos ostromra. Tervei szerint 20 nap alatt kellett volna a várost bevennie, s az így felszabaduló 40 hadosztállyal Dél-Németország felé törnie. Ez esetben Bécs már februárban elesett volna, s tavaszra már Salzburgban álltak volna az oroszok.33 32 Ezekről a szovjet katonai célokról lásd Kamen Nevenkin: A Budapest Erőd - a magyar főváros ostroma, 1944-1945.1. Bp. 2019. 19. 33 Lásd Gosztonyi P.: Magyarország a második világháborúban i. m. 190. Nemcsak Budapest védői, hanem a dunántúli frontot tartó magyar és német egységek is sokáig késleltetni tudták a szovjet áttörést Bécs felé. Ha ez a Malinovszkij által jelzett időben sikerült volna a Vörös Hadsereg egységeinek, akkor másként alakul Ausztria sorsa, és Moszkva még kedvezőbb stratégiai hadállásokkal rendelkezett volna a hidegháború alatt. 34 L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. A magyar román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között. Bp. 2012. 282-283. 35 1 943 augusztusában Veress László a Kállay-kormány nevében előzetes titkos fegyverszüneti megállapodást kötött a britekkel, 1943 szeptemberétől pedig magyar-amerikai titkos megbeszélések zajlottak Isztanbulban egy különbéke megállapodásról. Ezekről a megbeszélésekről tájékoztatták a szovjet vezetést. Lásd Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Szerk. Juhász Gyula. Bp. 1978.; Borhi László: Magyarország nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól rendszerváltásig. Bp. 2015. Mindez azt jelenti, hogy Erdély sorsa tekintetében a magyar kiugrás sikere vagy kudarca nem volt szempont. Maniu 1943 tavaszán még attól tartott, hogy az a fél kerül előnybe a határkérdés kapcsán, akinek először sikerül kiugrania, és ez a szempont befolyásolta szerinte az esetleges román kiugrás időzítését is.34 Ezek szerint tehát nem volt mitől tartania. A sztálini ígéret (1943. december) elhangzásakor mindkét fél a nyugati hatalmakkal állt tárgyalásban a különbéke érdekében, és a magyar megbeszélések előrehaladottabb stádiumban voltak, mint a románok.35 Benes levele alátámasztja, hogy a szovjet álláspontot részben Románia területi kompenzációja motiválta, hiszen a Szovjetuniónak nem állt 423
