Századok – 2023
2023 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Deák Ágnes - Tamás Agnes: Sziszifuszok küzdelme. Kormányzat és sajtópolitika Magyarországon, 1860-1875 {Bárány Zsófid)
TÖRTÉNETI IRODALOM Bízvást állítható, hogy ez a mű megkerülhetetlen lesz azok számára, akiket Magyarország és a Rusz 12. századi kapcsolattörténete érdekel, de inkább kézikönyvszerűen használható azoknak, akik a középkori Rusz, elsősorban a déli Rusz kronológiai és dinasztikus, politikai útvesztőiben akarnak eligazodni. Ez a könyv számos részletkérdésben könnyen áttekinthető és új szempontokat adó információkat tartalmaz, de talán éppen a tucatnyi irányban szétforgácsolódó részletesség az oka annak, hogy az olvasónak olyan érzése támadhat, mintha a műnek nem is lenne egységes narratívája, gondolati íve (a nagy fejezetek végén nyúlfarknyi összefoglalás olvasható), inkább csak részproblémák nagyon alapos elemzését látjuk, gépies-mechanikus nyelvezettel megírva. Módszertani iránymutatást nem találunk a könyvben, magától értetődőnek tűnik, hogy az egyes uralkodók, fejedelmek intrikái és dinasztikus kapcsolatai a történelem mozgatórugói, és ez is határozza meg az elbeszélés fonalát, de a regionális, „geopolitikai” kontextus - elsősorban a Ruszon belül - mintha elsikkadna. Jó lett volna például - ha már a szerző félmondatokban felvetette ezt a problémát - bővebben és lényegre törően olvasni a csernyigovi Olgovicsok és az Árpádok érdekes kapcsolatáról, mely persze majd csak a 13. században teljesedik ki igazán. Intellektuális kalandot vagy legalább a miértekre való válaszkeresést tehát ne várjon az olvasó ettől a nagyon alapos, hasznos, a maga nemében magas színvonalú műtől. Gyóni Gábor Deák Agnes - Tamás Agnes SZISZIFUSZOK KÜZDELME Kormányzat és sajtópolitika Magyarországon, 1860-1875 Cieger András közreműködésével Kronosz, Pécs 2021. 610 oldal Deák Ágnes 2018-ban megjelent, Suttogások és hallgatások — Sajtó és sajtópolitika Magyarországon, 1861—1867című monográfiája után ezúttal is a magyarországi kormányzati sajtópolitika elveit és gyakorlatát tette vizsgálata tárgyává. A 19. századi magyar eszme- és politikatörténettel foglalkozó, elismert kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora a 2021-ben megjelent új kötetet egykori doktori témavezetettjével, Tamás Ágnessel együtt jegyzi, aki szintén a szegedi egyetem docense, kutatási területe a 19-20. század hazai és külföldi vizuális forrásai, különösen az élclapok, karikatúrák, az ellenségképek és sztereotípiák összehasonlító elemzése, valamint a sajtó történet és sajtóirányítás. A már terjedelmében is jelentős, bő 600 oldalas munkában két esettanulmányával közreműködőként megjelenik a 19. század politika- és társadalomtörténetének neves ismerője, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, Cieger András is. Már a kötet címe, illetve az alkotók személye is politikatörténeti vizsgálódásokat sejtet: „Egy ország sajtójának története egyben annak politikatörténete is. A törvényes sajtószabadság foka a legbiztosabb mértékegysége annak, hogy ítéletet alkossunk a polgári szabadságról általában véve” (11.) - olvashatók a bevezetésben Georg Lienbacher bécsi államügyész szavai. E kijelentés pedig nem csupán az 1860-as évek osztrák-német birodalmi vezetés, de a Deák-párti kormányzatok „törvényes sajtószabadság” értelmezését is fémjelezte. Deák Ágnes és Tamás Ágnes szerényen jegyzi meg, hogy rövidnek tűnhet a kitűzött másfél évtizedes vizsgálati periódus (1860-1875). Valójában azonban a vállalkozás mind az ál- SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM 386
