Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA leghatározottabban ő mutatott rá a „történetterhes idők”, a „harc és öklözés” realitására, s a zsidóság jóval komplikáltabb helyzetére az 1930-as évek Európájában. A „faj” szó jelentés változása első helyen szerepelt megjegyzései között. Ezzel kapcsolatban említette a Harmadik Birodalom „gyűlöletgyártó talmi tudákosságra” alapozott törvényhozását. Patai elutasította a zsidóság nemzetiségként való kezelését. Ezt az alapállást a szintén zsidó Sós Endre is osztotta, aki ugyanebben a számban fejtette ki véleményét a kérdésről. Johann Gabriel (klerikus) egyetemi tanár minuciózusán vette sorra a feltett kérdéseket.171 Nem tartotta fajnak (értelmezésében népnek) a zsidóságot, de - személyes élmények alapján - olyan „egységnek” fogta fel, amelyet a valláson, erkölcsön, hagyományon nyugvó jellegzetes „életmód” kovácsol össze. A cionizmust, a hazaköltözést Palesztinába a szétszórt zsidók sokmilliós létszáma miatt nem ítélte kivitelezhetőnek, egyéb földrajzi hely választását - új hazaként - nem hitte kellően motiválónak. Gabriel zsidókérdésről vallott véleményében két részlet specifikus. Úgyszólván mellékesen szólt csak az izraelitáknak (vagy zsidó származásúaknak) a felsőbb társadalmi rétegekben való „túlburjánzásáról”, viszont emfatikusan a „lakosság természetes ellenérzéséről”, az antiszemita heccpropaganda teremtette, robbanással fenyegető atmoszféráról, s ennek kapcsán a „népesség leszélesebb rétegeinek” averziójáról. Lehet-e valamit tenni? Az osztrák szakértő azt állította, hogy a zsidóság foglalkozási struktúrájának önkéntes vagy törvényi úton zajló megváltoztatása enyhítené a leendő konfrontációkat. Numerus clausust javasolt, amelynek következtében az ifjabb zsidó korosztályok belépnének a „testi munka világába”. A ki nem vándorolt, „vendégjogot élvező” polgároknak elképzelése szerint mindenképp szükséges lenne illeszkedniük a megállapított arányszámhoz, az útrakelőket pedig támogatni kellene törekvésükben, azzal a megszorítással, hogy az országban szerzett vagyonuk egy részét a közhatalom visszatarthatná.172 Újabb sarkalatos meglátása, amely különbözött a magyar katolikus elit főáramának vélekedésétől, a megkereszteltekre vonatkozott. Állást foglalt amellett, hogy a „zsidó jegyek”, ha nem is azonnal, de az asszimiláció során idővel maguktól eltűnnek.173 O maga a zsidóságban „semmi rombolót, rosszat” nem látott, hiszen az, „mint minden nép, előnyöket és hátrányokat, fény és árnyoldalakat” hordoz. A Lajtán túli professzor meghívásának több kézenfekvő oka lehetett. Ausztria oktatási intézményei 171 Johann Gabriel: A zsidósággal való együttélés lehetőségei. Uj Kor 2. (1936) 6. sz. 109-110. Nincs adat arra vonatkozóan, kit rejt a név. 172 „Határozottan ellenzek minden erőszakos megoldást. Az egyén lehető legnagyobb szabadsága lebeg előttem és ezt csak az egész javának szabad korlátoznia.” Sugallja, hogy kínálják fel mindenkinek a szabad döntést arról, hogy kivándorol-e vagy marad? Uo. 110. 173 „Egyébként pedig a keresztény államnak soha, semmiféle körülmények között nem szabad arra az álláspontra helyezkednie: a vallás mellékes, a zsidó zsidó marad, ha meg is keresztelkedik.” Uo. 110. 369
