Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ UJ KOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN évszázadok óta a tehetséges magyar papok képzőhelyei. Emellett az antiszemitizmussal áthatott osztrák keresztényszocializmus szintén motiválhatta a szerkesztőket.174 A kontinuus szellemi hatás folyamába illeszkedett Johannes Maria Gföllner (1867-1941) linzi püspök 1933. január végi, reputációra szert tevő körlevele. A csekély magyar visszhangot az is magyarázhatja, hogy a főpap egyértelműen elvetette a nemzetiszocializmus radikális nacionalizmusát, valamint faji antiszemitizmusát, viszont támogatta a védekező, törvényes eszközökre támaszkodó „erkölcsi antiszemitizmust”.175 A lapok nem tudtak mit kezdeni a többsíkú szöveggel, ezért annak vagy az egyik, vagy a másik aspektusát emelték ki.176 A nyugati sajtót olvasó magyar intelligencia, így az Uj Kor szerkesztői elé is eljutott a deklaráció.177 E kontextusba ágyazható be Johann Gabriel áttekintése. 174 A korporativ társadalomelmélet híve, Karl von Vogelsang (1818-1890) „zsidó” kapitalizmusról cikkezett, mint amely a materializmus és a hitetlenség legfőbb előmozdítója. Dr. Kralik Richard: Az osztrák keresztény-szocialista párt. Magyar Kultúra 1. (1913) 7. sz. 305-311.; Vértesi Frigyes: A zsidóság és a „jogrend”. Magyar Kultúra 12. (1925) 1. sz. 19-22. 175 Gustav Gundlach jezsuita írta a nagy tekintélyű Lexikon für Theologie und Kirche antiszemitiz mus szócikkét, amelyben a kereszténytelen [unchristlich], azaz faji alapú antiszemitizmustól megkülönböztette az engedélyezett [erlaubt] antiszemitizmust, amely jogi és morális eszközökkel akar gátat vetni a zsidó lakosság „negatív befolyásának a gazdasági és kulturális életben”. Akiadás évétől (1930 vagy 1933) függően csak a szóhasználat változott, a lényeg nem. Sylvie Bernay: L ’Eglise de France face à la persécution des juifs. 1940-1944. Paris 2012. 4L; GiovanniMiccoli: Les Dilemmes et les silences de Pie XII. Paris 2005. 287. A Bangha Béla szerkesztette Katolikus Lexikon is átvette ezt a megközelítést. B. B. [Bangha Béla]: Antiszemitizmus. In: Katolikus Lexikon I. Szerk. Uő. Bp. 1931. 85. 176 A püspök 1933. január 21-én adta ki körlevelét. „Az egyház készséggel elismeri az igazi nacionalizmust, de az a nacionalizmus, amely faji álláspontra helyezkedik, homlokegyenest ellenkezik a kereszténységgel. Ez vonatkozik a faji antiszemitizmusra is.” A linzi püspök a nemzeti szocialisták és az antiszemiták ellen. Magyar Hírlap, 1936. január 25. 3. A zsidósággal kapcsolatban az egyháznagy főbb gondolatai: az elfajzott judaizmus egyfelől mammonizmus, másfelől szocializmus és kommunizmus képében azonosítható; az elvi és erkölcsi antiszemitizmus értelmében kötelesség tudatosítani a zsidó szellemiség veszélyességét; a zsidók rendkívül káros hatást fejtenek ki a modern világ minden területén. Miccoli, G.: Les Dilemmes et les silences i. m. 288-289.; Bernay, S.: L’Eglise de France face à la persécution des juifs i. m. 42. A Korunk Szava csak a nemzetiszocializmusra vonatkozó részről számolt be. Mégegyszer nemzeti szocializmus. Korunk Szava 3. (1933) 5. sz. 76. 177 A reformkatolikusok a francia médiát követték nyomon, lásd La Documentation catholique, 1933. március 11. 579-597. 178 Sós Endre: Faj, nemzetiség, vallás. Uj Kor 2. (1936) 6. sz. 110-111. Sós Endre, a „zsidó közélet egyik kitűnő fiatal vezetője” több polgári napilap cikkírója volt. A korábban válaszoló zsidó vagy zsidó származású értelmiségiekhez hasonlóan ő is felkészülten polemizált.178 Magyarázatában a zsidóság semmiképpen sem rosenbergi értelemben vett „faj”. Amennyiben a szó a „nép” szinonimája lenne, tekintetbe kell venni, hogy az évszázados keveredés következtében tiszta „fajok” sehol sincsenek - hangsúlyozta. Azonban Magyarországon a zsidóság nem is nemzetiség, hiszen a hazai izraelitának magyar az anyanyelve, európai az életmódja, viselete, 370
