Századok – 2023

2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez

KRUPPA TAMÁS formákat igyekezett betartani. A perben végül a Magyar Tanács többi tagjához hasonlóan engedni kényszerült, mindez azonban nem másítja meg a már Sörös és Károlyi által is hangsúlyozott tartózkodó magatartását, sem azt, hogy évekkel később viszont jogosnak nevezte a föúr elítélését.68 68 MNL OL MKA E 144, Történelmi Emlékek, föl. 647 r 69 Báthory István levele Acquaviva generálishoz. Varsó, 1585. febr. 12. MAH II. 757.; Martinus levele Acquaviva generálishoz. Varsó, 1585. febr. 19. MAH II. 765. Belépési fogadalma alóli feloldozást kérő levelét lásd Forgách Ferenc levele Acquaviva generálishoz. Pozsony, 1587. nov. 15. MAH III. 90., illet­ve Sörös P: Forgách Ferencz i. m. 580-581. Vallásosságáról, valamint, hogy házát az 1592-es évkönyv inkább jezsuita kollégiumként, mint lakóházként aposztrofálja uo. 862. 70 Károlyi A.: Illésházy pőre i. m. 30. Ezzel szemben Fallenbüchl listáján Gömör vármegyei nemes származásúként van feltüntetve. FallenbüchlZ.: Állami tisztviselők i. m. 316. Pedig azt várhatnánk, hogy éppen Forgách, akit a jezsuiták térítettek meg, jezsuita iskolába járt, szoros kapcsolatot tartott és ápolt velük, egy ilyen fontos, elsősorban az ő helyzetbe hozásukat célzó, mindazonáltal az egész magyaror­szági katolicizmus jövője szempontjából jelentős, annak intézményi megerősí­tését kitűző akcióban, mint amilyen a felvidéki volt, illetve minden olyan ügy­ben, amelyben a rend érdekei sérültek, egyértelműen és határozottan melléjük áll. Elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, hogy korábban be akart lépni a rendbe, amelyet Báthory István igen jó politikai ösztönről tanúságot téve, megakadályozott.69 Minden határozottsága és a protestánsok elleni - kemény­séget sem nélkülöző fellépése — ellenére ezekben az ügyekben nem a rekato­­lizáció később megismert kérlelhetetlen zászlóvivőjeként, hanem származása okán a klérus egyik meghatározó, ugyanakkor a helyi rendi társadalom szöve­tébe illeszkedő, onnan nem kiszakadó, a családi és familiárisi kötelékeket szem előtt tartó tagjaként lép fel. Szuhaynál ez nem működött, mivel ő jobbágy­ivadék volt,70 még akkor is, ha családja tehetősnek számított, de megfigyelhető hasonló hozzáállás a rendíthetetlenül katolikus és a jezsuitákat szintén pártoló Pálffy esetében is. Ennek a józan és mértéktartó magatartásnak az okára éppen a jezsuiták vi­lágítanak rá. Joannes Zanitius Alfonso Carrillo tartományfőnöknek feltehetően 1602-ben küldött levelében a znióváralj ai kollégium áthelyezése mellett szóló ér­vek 3. pontjában Forgáchra hivatkozva a következőket írja: „Az összes prelátus és báró tudja, milyen feltételekkel adták nekünk a prépostságot, amelyeket ha meg­változtatunk, lesznek olyanok, akik a rendeket ellenünk ingerlik, és az egyháziak, az országlakosok lázongását látva, az alapítólevélben foglaltak megváltoztatása miatt az ő kedvüket fogják keresni, és közben fognak járni a császárnál, aho­gyan legutóbb, mikor Prágában jártam, az ország kancellárja nekem elmondta. »Egyesek, úgymond, szerfelett vágynak a prépostságotokra, és csak az alkalmat 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom