Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
KRUPPA TAMÁS a per kirobbanásában. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a Károlyi által átnézett nagy mennyiségű irat, amelyekből még egy válogatást is közöl, hallgat a jezsuita rendről. A fentiek alapján ugyanakkor teljesen logikus a feltételezés, hogy ha a jezsuitákkal való viszálya ekkora port vert fel, akkor ezt okvetlenül felhasználják ellene, vagy éppen ő teszi meg a saját védelme érdekében. Azt a lehetőséget kizárnám, hogy ezek a konfliktusok a „tyúkper” ismérveit viselnék magukon. Az egyik megoldási lehetőség az lehet, hogy néhány falu, amelyet a kormányzat meg akart szerezni, valóban eltörpül Illésházy óriási vagyona mellett. Tehát nem volt értelme a per folyamán ezeket a jezsuita renddel együtt - már csak a nekik juttatott vitatott turóci adomány miatt is - belekeverni az ügybe. A kormányzatnak ez sokkal kevésbé állt az érdekében, mint Illésházynak, ráadásul az évek óta folyó perek miatt a protestáns vármegyei rendek (nyilván a pozsonyi országgyűlésen is) a főúr mellett álltak volna ki. Erre azonban nincs forrásunk, így nem tudjuk az okát, de végül egyik fél sem élt ezzel a lehetőséggel. A kölcsönös rossz viszony elsősorban a perben érdekelt feleknek a politikai szintéren nem mindig vagy egyáltalán nem bevallott, így nehezen nyomon követhető személyes motivációiban56 játszhatott szerepet. Elsősorban az ellenségei által is elismert, aszketikus lelkialkatú Szuhay szerepére gondolok itt, vagy a jezsuitákat egyébként szintén erősen támogató Forgách feltűnő távolságtartására. A jezsuita rendet kifejezetten nem kedvelő uralkodó esetében is, aki a prépostság ügyében a protestáns rendekkel szemben hajlíthatatlanul jezsuita párti álláspontot foglalt el, ezzel valószínűleg a saját presztízsét védelmezte, ahogyan a per kapcsán azt Makkai megjegyezte. Hisz megtehette volna, hogy engedve a rendeknek másnak adományozza a prépostságot, a jezsuitákat pedig kárpótolja. Vajon miért nem tette? További elgondolkodtató mozzanat a pápaság szerepe. Filippo Spinelli prágai pápai nuncius instrukciójában VIIL Kelemen Magyarországgal kapcsolatban egyetlen fontos feladatként az egyházi érdekek védelmét jelölte meg. Az országgal foglalkozó részben külön kitért az esztergomi érsekségre, amelynek a jövedelme 60 ezer tallér,57 de javait az eretnekek széthordták, és az egészet a magukénak akarják, és akiknek ez irányú törekvésében nem számíthatnak még a katolikus Pálffyra sem, mivel ebben nincs teljesen a „mi oldalunkon”.58 56 Az erős, öntudatos egyéniség szerepét hangsúlyozza Illésházy esetében Péter Katalin is tanulmányában. Lásd Péter K: Illésházy i. m. 57 Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. Bp. 2008. passim. 58 Lásd Die Hauptinstruktionen Clemens ’VIII. für die Nuntien und Legaten an den europäischen Fürstenhofen I-II. (1592-1605). Hrsg. Klaus Jaitner. Tübingen 1984. 568. 333
