Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
ILLÉSHÁZY ISTVÁN, FORGÁCH FERENC ÉS A JEZSUITÁK pusztán annyi történt, hogy néhányan magánbeadványként írtak egy supplex libellust, de választ nem kaptak rá.44 A rendi évkönyv azonban némileg más megvilágításba helyezi ezt az elégedett nyilatkozatot: ott ugyanis az áll, hogy az országgyűlésen 17 vármegye küldöttei három ízben tűzték napirendre a prépostság ügyét, azt követelve, hogy jövedelmét a végvári katonaság ellátására fordítsák.45 44 Bartholomeus Viller Claudio Acquavivának. Prága, 1593. jan. 22. MAH IV. 4. 45 Részletek az osztrák jezsuita provincia éves jelentéséből (Litterae annuae) 1593-ról. MAH IV. 25-30., különösen: 26. A prépostság ugyanis, amelynek 7 ezer forint jövedelme volt, más egyházi intézménytől eltérően nem járult hozzá a végvárak fenntartásához. Kenyeres István: Konfliktus vagy konszenzus? A katolikus egyházi vagyon sorsa a 16. századi Magyar Királyságban. In: Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században. Szerk. Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. (Seria Historia Dioecensis Quinqueecclesiensis 17.) Pécs 2017. 313. 46 MNL OL MKA E 152, Acta Jesuitica, Regestrata, Collegium Tyrnaviense, fasc. 25, Nr. 23. Ugyanezen a napon, tehát 1593. március 22-én kelt egy másik irat is: Forgách Ferenc veszprémi püspöknek a pozsonyi káptalan előtt tett declaratio^. Ebben Forgách kinyilvánítja, hogy Cassoviust, aki fizikai bántalmazást szenvedett egy évvel korábban, valamint a prépostságot - itt külön kiemelve a kollégiumot és Vágsellye mezővárosát - különleges védelme és oltalma {singularemprotectionem et defensionem) alá helyezi. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a prépostság a birtokait teljesen szabadon és korlátozások nélkül birtokolhatta, tilos volt bárkinek a prépostság engedélye nélkül építkezni, bármiféle gazdasági tevékenységet folytatni, ingatlant adni-venni stb. Ezt a deklarációt örökös nyitrai főispánként, tehát a vármegye legfelsőbb világi elöljárójaként bocsátotta ki, ugyanis ekkor még nem a nyitrai, hanem a veszprémi egyházmegye élén állt. Döntése nemcsak a jobbágyokra vagy közrendűekre, hanem a nemesekre {nobilis) is kiterjedt. Az MNL OL MKA-ban fennmaradt dokumentumok segítségével kideríthető, hogy Forgách miféle nyitrai nemesekre gondolhatott. Jóllehet a nobilis terminust nem szokták egyházi nemesekre vagy armalistákra alkalmazni, a források alapján úgy tűnik, hogy a nemesek egy része mindenképpen ebbe a kategóriába tartozott. Erre utal egy dátum nélküli, de bizonyosan az 1599. évi országgyűlés időszaka alatt keletkezett irat, amelyet a jezsuiták nyújtottak be a sellyei nemesek panasza ellen az ország rendjeinek azzal, hogy az urbárium alapján ők inkább szabadosok, mint valódi nemesek {potius libertini appellandi per urbárium).^ Fentebb láttuk, hogy ismeretlen nemesek már 1588-ban összetűztek a jezsuitákkal Vágsellye és az annak környékén található falvak miatt, de az 1588 és 1595 közötti időszakból nincsenek adatok: az ügyben az első irat 1595-ből származik, ezen kívül még néhány keltezés nélküli, valamint egy bizonyosan 1598- ból való irat maradt fenn. A keltezetlenek ezért feltehetően 1595 és 1598 között íródtak. Ezek alapján egészen bizonyos, hogy az 1588-ban feljegyzett konfliktus és az 1595-ös keltezésű kamarai iratokban tárgyalt ügy szereplői azonosak voltak. 328
