Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
KRUPPA TAMÁS prominens képviselőit. Thurzo György alább idézendő példája alapján ítélve39 Illésházy és Révay azért kerültek bele az iratba, mert tőlük tartottak a leginkább az országgyűlésen, ezért így akarták őket semlegesíteni. 39 Lásd például az uralkodó Thurzó Györgyöt oltalomra utasító levelét a sellyei kollégium, illetve a már jól ismert Pered település érdekében 1603. aug. 21-én. JO I/ 1. 204-205. 40 Bartholomeus Viller Claudio Acquavivának. Prága, 1593. jan. 22. MAH IV. 4-5. 41 Bartholomeus Viller Claudio Acquavivának. Grác, 1592. dec. 8. MAH III. 851-852. 42 Bartholomeus Viller Claudio Acquavivának. Prága, 1593. jan. 22. MAH IV. 5. 43 Bartholomeus Viller Claudio Acquavivának. Prága, 1593. márc. 6. MAH IV. 9. A császárnak a prépostság ügyében kibocsátott oltalomlevelei tartalmilag két részre oszlanak. Az első felében az akkori turóci rektor, Stephanus Cassovius személyi biztonságának védelmére utasítja a nevezetteket, a levél második részében pedig ezt a protekciót kiterjeszti az egész rendre, tagjainak személyi biztonságára, illetve birtokaik és ahhoz fűződő jogaik védelmére, amelyeken nyilvánvalóan a turóci prépostság birtokait kell érteni.40 A fennmaradt forrásokból kiderül, hogy nem sokkal a pozsonyi országgyűlés összehívása előtt II. Rudolf miért aggódott annyira a rektor élete miatt. Acquaviva rendfőnök 1593. január 2-ai levele ugyanis említ egy még 1592-ben történt botrányos esetet: Cassovius turóci rektorra gyilkossági szándékkal rátámadtak és egy buzogánnyal fejbe vágták.41 Csak a szerencsén múlott, hogy nem halt bele az ütésbe. Személyében nem egy egyszerű rendtagot, hanem magát a rendet érte inzultus: a szövegből kiderül, hogy az esetet a jezsuiták egy ellenük indított általános támadásnak tekintették. Villernek tehát ezért kellett Pozsonyba utaznia két nappal az oltalomlevél kiállítása után, amelynek kieszközlését a nemesek lármázása kényszerítette ki.42 A rend védelmében utazott tehát Pozsonyba a provinciális, ahonnan március 6-án írt, összefoglalva az országgyűlés elé kerülő ügyeket. Ebből kiderül, hogy egy (sajnos meg nem nevezett) nemes - akit egyébként Viller az erdélyiekkel, illetve a törökkel való lepaktálással is megvádolt - a rendeket a jezsuiták ellen hangolta, valamint arra biztatta az összegyűlteket, hogy fosszák meg az egyházi rendet a szabadságától.43 A Fraknói által közölt országgyűlési iratokban, illetve az események leírásában erre semmilyen utalást nem találunk. Az iratokat kiadó Lukács László Révay Lászlót sejti a főrangú személy mögött, mivel az ő neve korábban felbukkant a renddel kapcsolatos konfliktusban. Csakhogy ő a rendelkezésre álló adatok szerint turóci alispán volt, és egy évvel korábban, 1592-ben elhalálozott. A vármegye főispánja 1593-ban Révay Gábor volt, aki 1588-ban Révay Ferencet követte e tisztségben, tehát valószínűleg ő lépett fel az országgyűlésen. Viller az országgyűlés berekesztése után Acquaviva rendfőnöknek 1593. március 22-én kelt levelében mindenesetre elégedetten írta Rómába, hogy ügyük nem került megvitatásra, így artikulus sem született, 327
