Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
ILLÉSHÁZY ISTVÁN, FORGÁCH FERENC ÉS A JEZSUITÁK minden bizonnyal az volt az oka, hogy a rend sikeresen lobbizott annak érdekében, hogy kikerüljön a látótérből, s ezért Pozsonyba küldték Bartholomaeus Viller ausztriai tartományfőnököt. Rudolf császár 1593. január 20-án kelt oltalomlevele mutatja, hogy milyen erők mozdultak meg ennek érdekében a háttérben: az uralkodó Forgách Ferencet, PálfFy Miklóst és DersfFy Miklóst kérte fel a jezsuita rend védelmére.31 Az előbbi két név nem szorul magyarázatra, Dersffyé azonban igen. A jezsuiták tanítványa volt, Possevino személyesen is felügyelte sorsát.32 Dersffy a rend buzgó támogatójának mutatta magát, és neve felmerült a turóci prépostság tizedárendájával kapcsolatban is,33 ráadásul Illésházy kedvelt sógora volt, akinek később megpróbált kegyelmet kieszközölni a lengyelországi száműzetése idején.34 További adataink viszont ellentmondásosak. 1604-ben Dersffy határozottan protestánsnak mutatta magát, amikor Illésházy Istvánnak levelet írt a száműzetésbe, beszámolva a felső-magyarországi templomfoglalásokról.35 Később Bocskai pártján találjuk, mivel a családja szintén érintett volt a kamarai perekben.36 Valószínűleg ugyanarról a Dersffy Miklósról van szó, aki a katolikus Wesselényi Ferenc 1620-ban Bethlen Gábornak írt levelében bukkan fel. A levélben Wesselényi Trencsénteplic vallási hovatartozása kapcsán megjegyezte, hogy lakóit a „Dersffy urak midőn az római vallást elhagyták volna, őket is arra kényszerítették, hogy egyet értsenek velük az parókusok is”.37 A Lukács László által közölt oltalomlevélen kívül fennmaradt egy néhány nappal később, 1593. február 5-én keltezett is, amelynek a címzettjei egy kivételével (Cserődi János pécsi püspök) mind világiak, akik szintén egy kivételével (Istvánffy Miklós) mind protestánsok. Nádasdy Ferenc neve mellett szintén szerepel Illésházy Istváné, valamint Révay Ferencé.38 Őket is a rend védelmére kérték, mint az egyházi rend 31 Bartholomeus Viller levele Claudio Acquavivának. Prága, 1593. jan. 22. MAH IV. 4-5. Lukács az iratot az ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattárának Pray-gyűjreménye alapján közölte. Az eredeti lelőhelye MNL OL MKA E 152, Acta Jesuitica, Regestrata, Collegium Tyrnaviense, fasc. 21, fok 9r, 10r 32 Antonio Possevino levele Matéssy Istvánnak. Kassa, 1583. nov. 21. MAH II. 575. 33 Bartholomeus Viller levele Claudio Acquavivának. Bécs, 1591. dec. 16. MAH III. 588. 34 Pálfly Kata leveleskönyve. Iratok Illésházy István bujdosásának történetéhez 1602-1606. S. a. r. Ötvös Péter. (Adattár 30.) Szeged 1991. 39-44. 35 Pálfly Kata leveleskönyve i. m. 84. 36 MOE XI. 126., 205., 276., 452., 612. 37 Kruppa Tamás: Az 1606. és 1608. évi artikulusok és a kegyúri jog: két példa a szabad vallásgyakorlat érvényesítési kísérletére az 1610-es években. Egyháztörténeti Szemle 19. (2018) 1. sz. 62. A jezsuitákhoz fűződő viszonyáról lásd Antonio Possevino levele Giovanni Francesco Bonomi nunciushoz. Kassa, 1583. dec. 19. MAH II. 586—601., különösen: 593.; Bonomi nuncius levele Tolomeo Gallio bíboros hoz. Prága, 1584. jún. 19. MAH IL 704.; A bécsi jezsuita kollégium consultorainak tájékoztatása a turóci prépostságról. 1588. szept. MAH III. 185-196., különösen: 189.; Az osztrák jezsuita provincia éves jelentésének (Litterae annuae) részleges közlése 1590-ről. MAH III. 559-565., különösen: 562. 38 MNL OL MKA E 152, Acta Jesuitica, Regestrata, Collegium Tyrnaviense, fasc. 21, föl. 7rv, 8rv. Lásd még e mellett a Szuhayhoz ugyanebben az ügyben írt mandátumot ÖStA AVA FHKA HFU, r. Nr. 60, Konv. 1593. február, föl. 32r-35v. 326
