Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
KRUPPA TAMÁS Illésházy mellett a környék egy másik jelentős hatalmi tényezője, a szintén „telekszomszéd” Révay família is segítette. A család egyik protestáns tagja, Lukács László szerint Révay László, családi hagyományokat követve, 1591-ben fegyveres erővel elfoglalta a turócszentgyörgyi templomot.25 Szántó István leveléből megtudjuk, hogy a megtámadott falvakba kálvinista papokat vittek be.26 A rossz viszony oda vezetett, hogy a jezsuiták Pálffy Miklósnál kerestek védelmet,27 de eredménytelenül, mert éppen Pálffy (akinek egyébként egyik testvére Révay László felesége volt) adta tovább a tizedárendát sógorának, Illésházynak. 25 Bartholomeus Viller levele Claudio Acquavivának. Becs, 1591. aug. 18. MAH III. 662. 26 Szántó István levele Claudio Acquavivának. Becs, 1591. dec. 4. MAH III. 709. 27 Lásd a 25. jegyzetet. 28 Péteri János: Az első magyar jezsuiták Magyarországon (1561-1567). Róma 1963. 29 Radéczy és a katolikus klérus egy részének álláspontjára lásd Tolomeo Gallio bíboros levele Gio vanni Francesco Bonomi nunciushoz. Róma, 1582. márc. 10. MAH IL 261.; Bonomi levele Radéczy István egri püspökhöz. Augsburg, 1582. júl. 26. MAH II. 279.; Bonomi levele Radéczyhez. Augsburg, 1582. aug. 22. MAH II. 284.; Bonomi Telegdy Miklós pécsi püspökhöz. Augsburg, 1582. szept. 3. MAH II. 293.; Bonomi levele Pálffy Miklóshoz. Prága, 1584. jún. 30. MAH II. 708.; Bonomi levele Pálffy Miklóshoz. Prága, 1584. júl. 20. MAH II. 713. 30 A medgyesi országgyűlésen történtekről lásd magyarul Erdély öröksége II. Sárkányfogak. 1572-1602. Bev. Cs. Szabó László. Bp. 1993. (Reprint) 79-86. A probléma valójában maga a jezsuita rend volt, amelyet a protestánsok 1567. évi távozásuk után nyilván nem kívántak viszontlátni, és ezt a véleményt nagyszombati, kudarccal végződő megtelepedési kísérletük28 miatt a katolikus klérus egy része, például Radéczy István egri püspök, helytartó - akinek 1586-ban bekövetkezett halála tette egyébként lehetővé a jezsuiták számára történő adományozást - szintén osztotta.29 Ez utóbbiak abban egyetértettek a protestáns féllel, hogy a prépostságnak csak világi egyházi birtokosa lehet. Végül az indulatok felszínre törésében egészen bizonyosan közrejátszottak az erdélyi események: a medgyesi országgyűlés ekkor tiltotta ki a jezsuitákat az országból, arra hivatkozva, hogy megrontják az ifjúságot, és mindenhol, ahol megjelennek, a pápa befolyásának erősítésén dolgoznak, valamint polgárháborút szítanak, mint például Franciaországban tették.30 Mivel a prépostság birtoklása bizonytalan volt, és forrásaink arról sem szólnak, hogy az egyébként mindig nagy tisztelettel említett Pálffy Miklós hathatósan közbelépett volna a rend érdekében - amit a rokonsági viszonyok csak nehezítettek —, a jezsuitáknak más pártfogókat kellett keresniük, ami a királyi hatalmat, illetve annak intézményei mellett elsősorban a klérust, személyesen Forgách Ferenc nyitrai püspököt jelentette. Az erőszakos cselekményekkel és konfliktusokkal tarkított 1591. év után a jezsuita rend joggal tartott attól, hogy az 1593 elejére összehívott országgyűlésen újra terítékre kerül a prépostság birtokainak és jövedelmeinek ügye. A februármárciusban tartott országgyűlésen azonban ezekről nem született döntés. Ennek 325
