Századok – 2023

2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében

A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN

bővítésére és saját szempontú használatba vételére irányuló intézkedésekben nyilvánultak meg. Ebben a szükség motiválta „expanzióban” kiemelt szerep hárult a Fiumei és Magyar-Horvát Tengerparti Kormányzóságra, valamint a kereskedelemügyi miniszter alá tartozó Tengerészeti Hatóságra és az 1881-es kisajátítási törvény jogosultságaival felruházott MÁV-ra. Ez utóbbira mint a fizikai és jogi határokat átszelni képes „aduász’-ra. A területek kisajátítása elől ugyanis senki sem mentesülhetett, akinek a birtokai vagy bérletei a terjeszkedő MÁV útjába estek.

Bár az erő és a befolyás a MÁV és az állam oldalán álltak, olykor az is megesett, hogy a kisajátításban egyes magánemberek is megtalálták a számításukat. Miként Anne

Vitas példája

mutatja, kellő nagyságú kompenzáció ellenében akár még kezdeményezőként is felléphettek. Telkeik önkéntes felajánlásával pedig közvetve-közvetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy a vasút minél könnyebben elérje farakományaival a Brajdicát és a Deltát. Mindezen tényezők nélkül aligha lett volna lehetséges, hogy — a stagnálások, visszaesések dacára is — Fiume még a világháború alatt is megőrizte érdekeltségét a faüzletben.

THE IMPACT OF TIMBER INDUSTRY AND TIMBER TRADE ON THE URBAN SPACE IN FIUME

BETWEEN

1867 AND 1918

By Agnes Ordasi

SUMMARY

From the second half of the nineteenth century Fiume

witnessed

hitherto unseen changes which, by the years preceding World War I, had resulted in the city’s emergence as the tenth largest seaport of Europe. The paper explores this process of transformation, as well its rythm and its influence on the urban space, through the analysis of one of the major occupations of the local population, timber trade. On the one hand, it examines the changing role of timber trade in the economic, social and political life of Fiume

after

1867. On the other hand, it explores the relationship of the groups concerned to the various, direct and indirect initiatives by which the state tried to promote the export of timber. These involved the regulation of the use of the surrounding forests, the forestation of barren mountains, the changing infrastructural conditions, and various legal and administrative measures that deeply influenced the subsistance

of

the population „living on timber”. For timber not only had to be extracted or otherwise gained, but also transported and - what is even more important - stored until it could be marketed or used. Consequently, in a city-port with an urban area of barely 20 square kilometres, and unfavourable soil conditions, the problem of storage posed a huge challenge.

32