Századok – 2023

2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Galamb György: Kapisztrán János magyarországi levelezése. Szöveghagyomány és megközelítési szempontok

GALAMB GYÖRGY

a levelek, amelyekről csupán említésekből tudunk, kissé módosítják az arányokat: ez esetben 35 kimenő és 126 fogadott áll egymással szemben.75

A

címzettek megoszlása is aránytalan: a 35 levélből mindössze 6 olyan akad, amelynek a címzettje magyar személy vagy intézmény Az egyetlen eredetiben fennmaradt levél címzettjei az erdélyi nemesek,76

további négy, csak említésből ismert darab pedig a kalocsai érseknek (2), a pécsi püspöknek, a titeli prépostnak és Szabolcs megye közönségének szól. Nehezen elképzelhető azonban, hogy Kapisztrán ne írt volna levelet, akár többet is, Székely Mihálynak, akit Erdélyben helyettesének bízott meg, következésképpen a görögkeletiek elleni fellépésre vonatkozó instrukciókkal is el kellett látnia.77

Hasonló a helyzet Hunyadi Jánossal, aki kilenc levelet írt az olasz szerzetesnek, miközben egyetlen egy sem maradt, amit tőle kapott volna.

Kapistran i.

m. I.

473-474. (Köszönöm Gecser Ottónak, hogy erre felhívta a figyelmemet.) Sokatmondó, hogy ez a hamisítvány szélesebb körben terjedt el, mint a többi, e tárgyban keletkezett levél, legalábbis erre utal, hogy másolatai Berlinben, Stuttgartban, Münchenben és Würzburgban is fennmaradtak, valamint német fordításban is terjedtek: Berlin: Staatsbibliothek,

Theol.

Lat. föl. 673, föl. 3v- 4v; München: Bayerische

Staatsbibliothek, Cím

23980, fol.

Ir-v;

Stuttgart: Württembergische Lan

desbibliothek, HB X24,

fol.

215v-216v;

Würzburg:

Universitätsbibliothek, M.ch.q.387,

fol.

317v.

75 Lásd a 65. jegyzetet.

76 ACAP Ep 243; Pettkó B.: Kapisztrán János levelezése a magyarokkal i. m. 187-188. No. 34

77 Pettkó B.: Kapisztrán János levelezése a magyarokkal i. m. 187-188.

78 Sedda, E:

Corpus Epistolarum

Capistrani

i. m. 44. szerint az évenként fogadott/küldött levelek száma és aránya: 1451: 24/19; 1452: 21/33; 1453: 21/7; 1454: 501/22; 1455: 67/14; 1456: 60/17. Figyelemre méltó és magyarázatot kívánna az 1453. év „sovány termése”.

79 1451. július 25. és 1455 márciusa között.

A többi 29 levél címzettje külföldi, a következő megoszlásban: Itáliában a pápa (10), itáliai kardinálisok és itáliai rendtársai (7), a saját, szűkebb pátriájában lakó hívek (3), míg útjának korábbi helyszínein, a cseh—lengyel—német régióban tartózkodó egyháziak (Piccolomini,

Jost z

Rozmberka, a prágai Szent Vitus katedrális

prépostja, majd boroszlói püspök, Krumlovi Vencel, Tari

László,

a krakkói obszerváns rendház főnöke, az az ismeretlen doktor, akinek Kapisztrán egy levél formáját öltő értekezést állított össze a végítélet tizenöt előjeléről (5), Magyarországon tevékeny egyháziak (Carvajal,

Oddi és

obszerváns rendtársai - 4), és világiak (Benes

Cernohorskÿ,

a

morvaországi rendi gyűlés alkamarása — 5), Magyarországon tevékeny egyháziak (4).

Ha Kapisztrán János közép-európai útjának egészét nézzük, 1451-1452- ben kiegyensúlyozott az általa írt, illetve kapott levelek aránya, de 1453-tól már az utóbbiak kerültek jelentős többségbe, különösen 1455-1456-ban.78

A cseh témájú levelezésen belül arányaiban jóval többször Kapisztrán a szerző: a 139 levél több mint a felét ő írta (72).79

Főként útja elején magasabb a szám, feltehetőleg azért, mert ekkor került sor kapcsolatépítésre a helyi méltóságokkal, de éles vitákra is a huszitizmus exponenseivel. A lengyel vonatkozású levelek (nagyjából 1453 273