Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás
LETIZIA PELLEGRINI kanonizálta, aki támogatta az Otranto visszafoglalására indított keresztes hadjáratot, amely Hunyadi Mátyás csapatainak közreműködésével meg is valósult.52 52 Vö. La conquista turca di Otranto (1480) tra storia e mito IL A cura di Hubert Houben. Galatina (Foggia) 2008. 53 A leghíresebb dokumentum Aeneas Silvius Piccolomini 1453. július 12-ei levele V. Miklós pápához, mely egy valóságos levélkampány része, amit az akkori császári titkár indított el. Igen fontos az a hosszú rész is, amit V. Miklós a Testamentumában Konstantinápoly bukásának szentelt: kötelességének érezte, hogy tisztázza mind saját elkötelezettségét, mind a Nyugat segítségének a korlátáit, a többi „keresztény fejedelem és nép” távol maradását. Mindazonáltal e magyarázkodás ténye jelzi a különböző politikai személyiségek (köztük maga Aeneas Silvius) által a pápával szemben felhozott vádak intenzitását, hogy mennyire nem volt hatékony a bizánci segítségkérés ügyében. A Testamentum szövegét magában foglalja: Giannozzo Manetti: Vita di Niccolo V. Kiadja Philip Anton Dethier. (Monumenta Hungáriáé Historica 21/1.) 577-662. 54 Hofer, J.: Johannes Kapistran i. m. II. 364. Kapisztrán rendtársai közül sokan voltak vallási vagy diplomáciai missziókfőszereplői Európa bizonytalan keleti határai mentén: Antonio da Massa Konstantinápolyban V. Márton pápa legátusaként, Bartolomeo da Giano Drinápolyban és az Oszmán Birodalomban, Marchiai Jakab Boszniában, Dél-Magyarországon és Erdélyben. A Quattrocento első felében felerősödött a török veszélytől való félelem, benne látták a kereszténység legfőbb ellenségét. Az európai csapatok korlátozott erőbevetése azonban az ismétlődő összecsapások során elégtelennek bizonyult ahhoz, hogy győzelmet arassanak a keleten felemelkedő új hatalommal szemben. Ezen a hozzáálláson változtatott Konstantinápoly eleste, ami Nyugaton sok mindenkit - vezetőket és környezetüket - olyannyira megdöbbentett, hogy az ennek nyomán születő felhívásaik és panaszleveleik valóságos irodalmi műfajt alkotnak.53 1453 és 1456 között Kapisztrán János aggódva figyelte, hogy teljes területek kerültek oszmán megszállás alá, és egész egyházi és világi közösségek szegényedtek el. Míg rendtársai közül sokan azért írtak Rómának, hogy ecseteljék Konstantinápoly riasztó állapotát és segítséget kérjenek a Nyugattól, addig Kapisztrán János - elsősorban Rómába küldött - leveleiben a kereszténység keleti felének állapotát dokumentálta. Miután V. Miklós meghirdette a keresztes hadjáratot, ő mindent megtett, hogy agitáljon, és viszonylag sikeresen toborzott. A szervezéshez is igyekezett hozzájárulni az összes főszereplővel — III. Callixtus pápával, Aeneas Silvius Piccolominivel, Juan Carvajallai és Hunyadi Jánossal - fenntartott kapcsolatai révén. És amikor 1456 márciusában Carvajal legátus kezéből megkapta a III. Callixtus által megáldott keresztet, ezt Johannes Hofer - romantikus nyelvezettel és nyilvánvaló ideológiai célzattal — úgy kommentálta, hogy „Magyarországon a szent háború előkészítése három János kezében volt: Carvajal legátus, Hunyadi főparancsnok és a keresztes Kapisztrán kezében”.54 Bár az egyházi és politikai szereplők (a levelezőpartnerei) nagyra értékelték Kapisztránt, már ami személyét és karizmatikus képességeit illeti, a kulcsfontosságú 235
