Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás
EURÓPA ÉS A KÖZÉPKOR HATÁRVIDÉKÉN pillanatokban a ferences barát beszédei és tettei zavarba ejtették vagy épp közömbösen hagyták őket. Mindegyikük prédikációra hívta vagy buzdította, ugyanakkor politikai-katonai mozgásterét igyekeztek korlátozni. Carvajal féltékenyen őrizte pápai megbízásból kapott saját hadvezéri posztját; Hunyadi, magát felettesének tekintve, mozgósítási parancsot adott neki; végül, többszöri megállapodás és kísérlet ellenére sem sikerült találkoznia vele (vagy inkább talán: sikerült nem találkozni vele). Az ellenérzések legfőbb oka pedig Kapisztránnak a nem római hitvallású keresztényekkel szemben képviselt álláspontja volt. A prédikátor ugyanis rendíthetetlenül harcolt ellenük, mint skizmatikusok és eretnekek ellen, míg az európai hatalmak inkább toleránsak, sőt közömbösek voltak velük annak elkerülése érdekében, hogy esetleg az oszmán hódítókkal kössenek egyezséget. A Kapisztrán magyarországi levelezésében fellelhető nagyszámú elszórt utalás segítségével szeretnék kulcsot adni magyarországi törökellenes kalandjának értelmezéséhez. Azzal kezdeném, hogy a vele állandó kapcsolatban lévő Aeneas Silvius Piccolomini Commentarii című művében Kapisztránt csak a frankfurti diétán jelenlévők közt említi, ráadásul némi fenntartással viszonyul a törökök elleni prédikációjához;55 továbbá nem említ egyetlen nevet sem a nándorfehérvári győzelem kapcsán. Csupán azokról a beszámolókról beszél, amelyek a győzelmet megerősítették, és ismertté tették, és amelyek természetfeletti képességeket tulajdonítottak neki.56 Nándorfehérvárnál Kapisztrán János valójában csak egy kis csapat önkéntes keresztes harcost vezetett, akiket prédikációi révén toborzott, és a bernardinói „Jézus neve” csatakiáltással küldte őket harcba a törökök ellen. 55 Pii Secundi'. Commentarii i. m. lib. I. cap. 27. Magyarul: II. Piusz pápa feljegyzései i. m. 36. „Ott volt Giovanni da Capestrano is, a szent életű, Isten igéjét fáradhatatlanul hirdető ferences barát, akire szinte mint prófétára tekintettek a népek, jóllehet a török elleni háború hirdetésében kevés sikert ért el.” 56 Pii Secundi: Commentarii i. m. lib. I. cap. 32. Magyarul: II. Piusz pápa feljegyzései i. m. 44. „Alig telt el egy hét, és Magyarországról levélben tudatták, hogy a Taurinumot birtokukban tartó keresztesek rajtaütöttek a törökökön, nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, és - ami inkább isteni, mintsem emberi támogatásnak köszönhető - hatalmas diadalt arattak fölötte. [...] E hír olyan biztosnak látszott, hogy nem is volt szükség további megerősítésre.” Hogy ki nyert Nándorfehérvárnál, a mai napig vitatott téma. Kapisztrán János a pápának írt beszámolójában magának, azaz az isteni gondviselésnek tulajdonította a győzelmet, semmibe véve (a kapitulációt már bejelentő) Hunyadi és a Budán maradt Carvajal részvételének hatékonyságát. Hunyadi a beszámolójában lekicsinyli Kapisztrán és a keresztesek részvételének jelentőségét. Minden elbeszélés villámokról szól, amelyek olyan mennyiségben és olyan erővel hullottak a törökökre, hogy azok a földre zuhantak, majd szétszóródtak; Kapisztrán hagiográfusai szerint ezek szó szerint tüzes nyilak voltak, amiket a keresztesek lőttek ki, hegyüket előtte égő szurokba mártva; a bizánci krónikák pedig azt mondják, hogy az oszmán sereg 236
