Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: A Swarcz-ügy. Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén
GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS akkor is figyelemre méltó, hogy pusztán az utazása és ott tartózkodása 89 forintot emésztett fel, ami jelentősen megnövelte a kiadásokat ebben az évben.55 Szintén súlyos tétel lehetett ugyanekkor, hogy a kiközösítések miatt több alkalommal is közjegyzőhöz kellett fordulniuk a bártfaiaknak, valamint mozgósítaniuk kellett széleskörű kapcsolatrendszerüket is a censura visszavonása érdekében, ami számos további költséges utazást tett szükségessé. A következő év legnagyobb terhet jelentő vállalkozása a város részéről az volt, hogy az 1495 második felében Eperjesen zajló tanúkihallgatásokat lebonyolítsa. A 16 tanúnak a helyszínre szállítása - amit a korabeli gyakorlatnak megfelelően ők finanszíroztak56 -, valamint a többi, ehhez kapcsolódó tevékenység szintén nem volt olcsó, 2 dénár híján 90 forintot emésztett fel a város büdzséjéből. A perköltségjegyzékben szereplő összegeket olvasva kiderül, hogy Bártfa városának tekintélyes mennyiségű készpénzállománya lehetett, a költségek kiutalása nehézségek nélkül történt. Akármilyen nem tervezett, nagyobb összegű kiadásról volt is szó, a pénz átadása minden esetben értelemszerűen és gördülékenyen ment végbe. 55 Az esztergomi káptalannak a per miatt Rómába induló embere szinte pontosan ugyanennyit, 88 és fél forintot költött 1457-ben. C. Tóth N: Az esztergomi székeskáptalan i. m. 33. 56 A tanúskodás megszervezését mindig a perben érdekelt felek intézték és finanszírozták. C. Tóth N — Lakatos B. —Mikó G.: A pozsonyi prépost i. m. 101-102. 57 Bártfa 15. századi költségvetési mérlegéről lásd Stanislaw A. Sroka: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések) Bp. 2016. 66—69. 58 Iványi B.: Bártfa i. m. 1919. sz., 1983. sz., 2072. sz. 59 Uo. 2174. sz., 2228. sz., 2271. sz., 2328. sz. 60 Neumann Tibor: „Minden időkben kegyelmes uratok kívánunk lenni.” A királyi városok adóztatása a 15. század végén. In: Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István - Weisz Boglárka. (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések) Bp. 2017. 88., a 7. táblázat adatai. A 10 év leforgása alatt elköltött bő 600 forint körüli végösszeg nagyságrendjének értelmezéséhez segítséget nyújt, ha összevetjük a kiadásokat a városnak ezekből az évekből ismert költség vetésével.57 Bártfa az 1470-es években általában 6-700 forint királyi adót fizetett,58 az 1480-as évek első felében pedig a legtöbb esetben 400, de olykor 700 forintot.59 A legújabb kutatásokból tudjuk, hogy a város részéről a királynak 1487-1497 között, különféle címszó alatt elküldött adóösszegei éves szinten meglehetősen széles keretek között ingadoztak (200 és 1400 forint között). Az 1490-es évek második felére azonban jellemzően 3-400 forintra mérséklődtek a fizetnivalók. Az 1493-at követő fél évtizedben mindezek mellett a város bevételei nagyjából 1700 és 2000 forint között alakultak.60 A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy Bártfa 10 év alatt egy átlagos éves királyi adójának megfelelő pénzmennyiséget költött az elhúzódó perre, ami önmagában nem lehetett túlontúl nagy teher a polgárság számára. A perköltség aránytalan időbeli eloszlása azonban időnként okozhatott nehézséget. 127
