Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései (Keresztes Csaba)
TÖRTÉNETI IRODALOM pedig Felwagner stb.). Ebben az említett alapítvány munkatársai biztosan segítettek volna, hasonlóképpen a feljegyzésekben megjelenő korabeli tót (szlovák) nyelvű szövegek mai nyelvi közreadásában is. A 99. oldalon lévő szlovák nyelvű szövegek helyesbítésére szorulnának. Az adatok főként a helytörténetírás szempontjából felhasználhatók. Ugyanakkor a községben lezajlott események a nagypolitika lokális szintű leképeződését is megmutatják, nem utolsósorban egy - nem átlagos képességű és életpályájú - pap egyházi és világi viszonyrendszerébe is bepillantást engednek. Feltárulnak előttünk (a teljesség igénye nélkül): a nemzetiségi lakosság szokásai és gondolkodása, reakcióik az 1918-1919-es felfordulás során (pl. a helyi elitellenes lázadás vezéralakja „sóskúti Rózsa Sándornak” nevezte magát), Griger rokon- és ellenszenvei a feljebbvalói és a paptársai irányában, az egyházmegye papságának belső küzdelmei, a papság megélhetési körülményei; mind-mind tájékozódási pontok lehetnek azon történészeknek, akik az adott korszak társadalmi viszonyait meg akarják ismerni. Hangsúlyozni kell, hogy 1920 után Griger idejének nagy részét a politikai és a pártügyek kötötték le, egyházi teendőit helyettesére bízta. Már az 1920-as években politikai hírnevet szerzett magának, azonban az 1930-as években - mint a szerkesztő írja - Griger Miklós „legitimizmusa fokozódott” (19.), saját pártot alapított, és a kor izgalmas politikai küzdelmeinek egyik jellegzetes szereplője lett. Politikai tevékenységének helyi ügyeken túlmutató mozgatórugóit sajnos kevéssé igyekezett a bejegyzésekben rögzíteni, így motivációit közelebbről innen nem ismerhetjük meg. Nem tudósítja az utókort az országgyűlésben és azon kívül folytatott vitáiról, felszólalásairól, a választási kampányok belső mozzanatairól sem. Talán úgy érezte, hogy ez ellentétben állna az elvárt szerénységgel. Viszont politikai szerepléseinek bizonyos dokumentumait (cikkeket, nyomtatásban megjelent beszédeket, fényképeket) beillesztette, beragasztotta a Historia Domu^, amelyet „láttamoztatott”, aláírattamtt az őt meglátogató személyekkel (Gaál Gaszton, József főherceg stb.); ezek a kézjegyek önigazolásul is szolgálhattak, büszkeséggel tölthették el a pap-politikust. A kiadás előkészületei során magától értetődő lehetett, hogy ezen dokumentumok egy része függelékként bekerül a kötetbe. Azonban a fennmaradt dokumentumok esetlegesek, és nem fedik le Griger teljes közéleti működését. A dokumentumválogatás vegyes képet mutat, elemei a helyi és személyes ügyek, valamint a nagypolitika világában elmondott beszédek csoportjába sorolhatók. A függelék - mely végül terjedelmesebb lett, mint a feljegyzéseket tartalmazó rész - figyelemreméltó szövegeket tartalmaz, például Griger 1931-ben, a sóskúti hősi emlékmű avatásakor elmondott beszédének leiratát. (A lábjegyzet nem fedi fel, hogy Griger ehelyütt miért szól bővebben az 1896-os millenniumról. Az ok egyszerű: a világháborús emlékszobrokat a millenniumi emlékműhöz illesztették.) Kerülendő lett volna, hogy az az érzés alakuljon ki az olvasóban, mintha a Griger Miklós feljegyzései című kötet kiadása csupán apropó lenne ahhoz, hogy megjelenhessenek a mellékletben közreadott politikai felszólalások, beszédek. Griger politikai pályafutása, politikai elvei és pártügyei szakszerű monografikus feldolgozást és ebből fakadóan önálló kiadványt érdemelnének. Mondhatjuk: most már igazán megérett erre az idő. Ennek megírásához viszont szükség lesz az itt bemutatott forrásmunkára, hiszen Griger Miklós gondolkodását meghatározta a Sóskúton eltöltött csaknem húsz év, leginkább az 1918-ban és 1919-ben átélt élmények. A társadalmi és gazdasági zűrzavar, a korábbi hatalmi rendszer összeomlása, az új kormányzati modell csődje e főváros melletti község mindennapjait is felforgatta. Ezek mind formálták a közélet iránt nagy érdeklődést mutató pap gondolkodását, szemléletét. Mindezek alapján e sorok szerzője is vallja a kötet szerkesztője által megfogalmazottakat: Griger Miklós kézirata „túlmutat a lokalitáson, és bemutatja egy keresztény-szociális elveket következetesen valló pap világképét és küzdelmeit”. (7.) Keresztes Csaba 1227
