Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Czeferner Dóra: Kultúrmisszió vagy propaganda? Feminista lapok és olvasóik Bécsben és Budapesten (Paál Vince)
TÖRTÉNETI IRODALOM Az 1745. évi redemptióvA teljessé vált a jászkunok politikai és etnikai integrációja Magyarországon. Régi nyelvük és kultúrájuk ugyan már a múlt és a feledés homályába veszett, ám a redemptio hozzájárult ahhoz, hogy a jászkun származás tudata megmaradjon. Mindez annak ellenére így történt, hogy már a dualizmus idején, az 1876. évi közigazgatási reformok átalakították a Jászkunságot: a területi autonómia a visszaszerzett kiváltságokkal együtt megszűnt. Nagy Kornél Czeferner Dóra KULTÚRMISSZIÓ VAGY PROPAGANDA? Feminista lapok és olvasóik Becsben és Budapesten ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Bp. 2021. 286 oldal Czeferner Dóra kötete a Monarchia három legjelentősebb polgári-liberális feminista egyesületének 1907 és 1918 közti sajtótevékenységét mutatja be. A Budapesten megjelent A Nő és a Társadalom című (1907-1913), illetve A Nő. Feminista Folyóirat (1914-1928) című lapokat a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (NOÉ) és a Feministák Egyesülete 1914 végéig közösen adta ki. A Monarchia másik feléből az Általános Osztrák Nőegylet (Allgemeiner Österreichischer Frauenverein - AÖF) hivatalos értesítőjét, az 1902 és 1918 között megjelent Neues Frauenleben (Új Női Elet) című lapot vizsgálja a szerző. Czeferner a lapokat kiadó szervezetek történetével, a szerkesztésben részt vevő személyekkel, valamint a lapokban megjelent tartalmakkal, azok kvantitatív és kvalitatív elemzésével foglalkozik. A kötetben hat térkép, kilenc kép, 15 táblázat és 37 ábra (oszlop- és kördiagramok) könnyítik meg a sok statisztikai adatot tartalmazó szöveg értelmezését, és teszik azokat sokkal szemléletesebbé. A szerző azt is górcső alá veszi, hogyan alakult a folyóiratok társadalmi fogadtatása, és miképpen illeszkedett a lapkiadás az egyesületek tágabb tevékenységébe. Megjegyzi, hogy annak ellenére hiányoznak az osztrák-magyar történeti összehasonlító munkák, hogy a két ország történelme évszázadokon át szorosan összefonódott. Önmagában ez is indokolttá teszi a magyar és az osztrák lapok együttes vizsgálatát, ám ehhez jön még az a körülmény is, hogy mind a lapok, mind pedig a kiadó-egyesületek profilja párhuzamba állítható. A századforduló nőmozgalmának három alapirányzata (a keresztényszocialista, a szociáldemokrata, illetve a feminista polgári-liberális) közül azért is az utóbbi sajtójának elemzésére esett Czeferner választása, mert az előbbi két irányzat „sajtótevékenységének rekonstrukciója - a szervezeti fejlődésre vonatkozó alapvető ismeretek hiányában - egyelőre lehetetlen”. (12.) Hasznos lett volna ugyanakkor, ha a szerző legalább vázlatosan ismertette volna a feminista mozgalomnak a korszakban betöltött szerepét, jelentőségét. Czeferner Dóra vizsgálódásai során nemcsak a lapokat használta, hanem az azokat kiadó feminista egyesületek levéltári forrásait is, különösen a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára „Feminista fond”-ját, Szirmay Oszkárné irathagyatékát, a New York Public Library kézirattárában őrzött Schwimmer Rózsa-hagyaték vonatkozó anyagait, továbbá az AÖF bécsi könyvtárakban elérhető iratait és Auguste Fickert személyi hagyatékát. A szerző célja, hogy ne kizárólag periodikák cikkeinek kivonatolásával rekonstruálja a „valóságot” - ez, ahogy fogal- SZÁZADOK 157. (2023) 6. SZÁM 1222
