Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
BOCSKAI ISTVÁN, A MAGYAROK „MÓZESE” vezette a felkelést. Értelmezésükben az általuk megválasztott fejedelmet valójában Isten jelölte a méltóságra, és ő erősítette meg, ahogyan uralkodókká emelte „Dávidot az juhok aklából, Mojzest az pásztorságból, Sault az pórságból”.27 27 A szerencsi rendek 1605. ápr. 20-ai beszéde Bocskaihoz. In: MOE XI. 153. 28 Rákóczi Zsigmond levele Illésházy Istvánnak. Kassa, 1605. máj. 29. In: Pálfly Kata leveleskönyve. Iratok Illésházy István bujdosásának történetéhez 1602-1606. S. a. r. Ötvös Péter. (Adattár XVIXVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez) Szeged. 1991. 147. 29 A Bocskaihoz csatlakozott rendek kiáltványa Európa népeihez a szabadságharc kitörésének okairól és a török elleni küzdelem megszakításának ideiglenességéről. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526-1790. I-II. Szerk. Sinkovics István. Bp. 1968. II/ 1. 297. 30 Bornemisza VácziMenyhárt: Históriás ének Bocskay Istvánról. In: Régi magyar költők tára i. m. 290. 31 Bocskai megnemesíti és letelepíti a hajdúkat. Korpona, 1605. dec. 12. In: Benda K: A Bocskai-szabadságharci. m. 125-126. 32 Szabó András Péter: A Bocskai-felkelés képe a szepességi krónikákban. In: A történelem mint hivatás. A Benda-emlékkonferencia előadásai, 2013. november 27. Szerk. Szíjártó M. István. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai 11.) Bp. 2015. 63-64. A fejedelem táborához csatlakozó főúr, Rákóczi Zsigmond a mozgalom sikereit a „bölch nagy hatalmú szent Vr Istennek” tulajdonította, aki mindenféle emberi beavatkozástól függetlenül „hatalmasson chielekedett”, amikor „az magari nemzetett mintt regenthen Moises áltál [a zsidókat] az Pharaho megh szabadította.”28 A felkelők egyik röpirata ugyancsak isteni segítséggel magyarázta Bocskai sikereit.29 Bornemisza Váczi Menyhárt históriás éneke szintén Isten „jámbor solgaiához”, Mózeshez hasonlította a „jámbor” fejedelmet. A zsidókat az ígéret földjére vezető próféta azonban nem léphetett be Kánaánba — hozzá hasonlóan a népét a háborútól megszabadító, a rendi és vallásszabadságot biztosító fejedelem sem élvezhette az általa kivívott béke gyümölcseit, hiszen nem sokkal a kettős (bécsi és zsitvatoroki) békemű létrejötte után meghalt.30 A magyar és a bibliai zsidó nép párhuzama legerőteljesebben talán a hajdúk számára kiadott nevezetes korponai kiváltságlevélben jelent meg. E szerint „Izraelnek őriző pásztora nem alszik, nem merült álomba, hanem híveivel együtt van”. A korábban a magyarságra nehezedő zsarnokság idején „senki már csak sóhajtani, vagy fejet emelni sem merészelt, míg a mindenható Isten, minden emberi reményen felül, derekunkat kardjával föl nem övezte és belénk bátor lelket öntvén, meg nem engedte, hogy mint Gedeon kicsiny sereggel az ellenségen győzedelmeskedjünk”.31 Az Isten által kiválasztott, népének szabadságot hozó fejedelem képe (imázsa) széles körben terjedt el a korban. A szepes váralj ai szász evangélikus lelkész vagy egy ugyancsak szász lőcsei tanácsos ugyanúgy Isten által küldött szabadítóként köszöntötték Bocskait,32 mint a felső-magyarországi református krónikás, Szepsi Laczkó Máté. Utóbbi úgy vélte: a bihari nagyúr akkor lépett fel, amikor „a magyar keresztyénség minden külső emberi segítségtől megfosztatott”. A látszólag kilátástalan helyzetben „csak sóhajtunk, bánkódunk és az Istenhez ő Felségéhez 1200
