Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
LÁSZLÓ ANDOR fohászkodunk vala”. Ekkor „isteni segítség kezdetik”, Bocskai István „a hitnek és a megromlott Magyarországnak hajnal csillaga föltámada”.33 33 Sepsi Laczkó Máté krónikája i. m. 52. 34 Bocskai István levele Illésházy Istvánnak. Kassa, 1606. febr. 6. In: Bocskay István és Illésházy István levelezése 1605 és 1606-ban. Közli Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 1878. 72. 35 „Miérthogy az mennyei istennek felőlünk való kegyelmes rendeléséből és nemzetségünknek hozzánk szabad akaratjok szerént való jóindulatokból erre az állapotra hivattattunk... ” - Bocskai István meghívója az 1606. ápr. 16-ra hirdetett kassai országgyűlésre. Kassa, 1606. márc. 7. In: MOE XI. 743. 36 Lippay János követ jelentése Mátyás főherceg számára. Kassa, 1606. márc. 18. Idézi: FranklVilmos: A bécsi békekötés 1606-ban. Győr 1865. 33. 37 Bocskai István testamentumi rendelés i. m. 11. 38 Bene Sándor: A láthatatlan könyvtár. (Utószó és előszó) In: Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez I-II. Szerk. Báthory Orsolya et al. (Magyar Politikai Könyvtár) Bp. 2019-2020.11.323. Amikor 1606 elején a béketárgyalásokon küldöttségének vezetője túlzott engedményeket kívánt tenni, a fejedelem arra hivatkozott, hogy azokat elfogadva, valójában lerázná magáról nemzete felé megnyilvánuló jóakaratát, és az „istennek ennyi szép áldását”.34 Hamarosan újabb gyűlésre került sor Kassán a Bécsben létrejött egyezmény felülvizsgálata érdekében. Meghívójában Bocskai úgy írt magáról, mint aki a „mennyei istennek kegyelmes rendeléséből” (és a magyarok szabad akaratából) hivatott el a felkelés vezetésére.35 Lippay János követ Mátyás főhercegnek készült jelentésében olvashatjuk, hogy Bocskai szerint a rendek „gondviselésszerűleg s teljes bizalommal” tartják őt alkalmasnak az ország szabadságainak kivívására, így „az isteni akarat és nemzeti kívánságnak nem lehete ellenállanom”.36 Végrendelete szerint igaz ügyében és „nyilvánvaló igazságában” választotta ki és segítette őt az Isten, aki oly áldását nyilvánította rá, akárcsak Mózesre, Dávidra vagy Jeftére, akiket a pásztorságából, „a juhok aklából” vagy a bujdosásból emelt fel. Hozzájuk hasonlóan isteni rendelésre lett magyarországi, majd erdélyi fejedelem, akit a török megkoronázott, és akinek erdélyi uralmát a német-római császár is elismerte.37 Bocskainak talán személyes meggyőződése lehetett az elhivatottság gondolata, talán a szélesebb körű támogatottság, hatalmának legitimálása érdekében alkalmazta azt mások tanácsára. Mindenesetre öntudatosan vállalta ezt a szerepet, amely alkalmassá tette őt a mélyen vallásos korabeli „közvélemény” megnyerésére, így növelhette tekintélyét. A módszer hatékonynak bizonyult, széles visszhangra lelt, a fejedelem köré már életében kultusz szerveződött, ami hozzájárulhatott népszerűségéhez. Bocskai alakjának ószövetségi keretek közé helyezése küldetését, eredményeit széles körben ismert események és szereplők megidézésével tette érthetőbbé, hozta közelebb a történések iránt érdeklődők számára. Mindennek egyszerre oka és következménye, hogy a korszakban megjelenő politikai költészet, az elburjánzó röpiratirodalom egyre nagyobb közönséget vont be a közügyekről folyó diskurzusba.38 1201
