Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
LÁSZLÓ ANDOR A kiválasztottság tudata számos alkalommal tetten érhető a fejedelem szavaiban, aki rendszeresen hangoztatta, hogy nem állt szándékában az ország törvényes ura, vagyis a király ellen fordulni: „soha el nem szakadt volna ű felségétől, de erővel és az ő fölsége álgyúival, fegyvereivel kergették el, nem tudott hova lenni, hanem úgy kellett óraimat magának keresni”.19 Következetesen ismételt érve szerint a felkelésre kényszerűségből szánta rá magát, isteni elhivatásra, a tőle nyert küldetés tudatában szólított fel mindenkit a csatlakozásra: „az úristentűi majd ugyan kedvem ellen, úgy mint ki elégtelenségemet ismervén szólittattam és vonyattattam erre”.20 Az ő támadása isteni kezdeményezésre „kénytelenségből indultatott”, annak részese „az egész magyar nemzetség, kinek az Ur-isten szüvét közönségesen így megegyesítvén, nagy bizonysága, hogy ez nem emberi gondolatból, sem nem emberi telhetetlenségnek indításából, hanem ő szent Felségének régtől fogván való, felőliünk és szegény nemzetünkről erre az üdőre csodálatos végezéséből való dolog”.21 19 Csáky István levele Nyáry Pálnak. Makovica, 1605. jan. 29. Illésházy István és más főutak levelezése 1605-1608-ban. Közli Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 1878. 823. Hasonlóan fogalmaz még például Bocskai István levele ismeretlennek. Szerencs, 1605. ápr. 8. Bocskay István leveleskönyve 1605. martius 20-tól april 29-ig. Közli Thaly Kálmán. Történelmi Tár 1874. 102—104. Lásd még Bocskai 1606. dec. 17-én kelt végrendeletét. - Bocskai István testamentumi rendelés. In: Magyar gondolkodók. 17. század. Szerk. Tarnóc Márton. (Magyar remekírók) Bp. 1979. 11. 20 Bocskai István levele Illésházy Istvánnak. Terebes, 1605. febr. 10. In: Bocskay István és Illésházy István levelezése 1605 és 1606-ban. Közli Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 1878. 5. 21 Bocskai István levele Süveg Albert szebeni királybíróhoz. Sárospatak, 1605. febr. 24. In: Bocskay István leveleskönyve i. m. 99. 22 Bocskai István levele Báthory Istvánnak. Szerencs, 1605. márc. 20. Uo. 65. 23 Bocskai István levele Pethő Istvánnak. Szerencs, 1605. márc. 20. Uo. 68. 24 Bocskai István levele ismeretlennek Erdélybe. Szerencs, 1605. ápr. 8. Uo. 103. 25 Bocskai István levele Istvánfíy Miklósnak. Kassa, 1605. jún. 16. In: Jdszay Pál: A magyar nyelv történetének vázlata. A Magyar Tudós Társaság évkönyvei VI. Buda 1845. 280. 26 Bocskai István utasítása Homonnai Drugeth Bálintnak. Kassa, 1605. jún. 20. In: Vendsch Eszter: Homonnai Drugeth Bálint hadinaplójának kiadatlan része. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények. Bp. 2007. 24. A fejedelem leveleiben rendszeresen hasonlóan érvelt: az Isten végtelen kegyelmességéből megszánván a magyarokat, „szabadulásunkra nem kicsin kaput és reménséget nyitott”,22 valójában ő indította a felkelést „csudálatosán, nyomorult nemzetünknek régi szép szabadságának megkeresésére”.23 Nem emberi „felfuvalkodás”, hanem a „nagy Istennek bölcs rendelése”24 vezérli és oltalmazza a felkelőket igaz ügyükben.25 Egy Bocskai nevében fogalmazott utasítás szerint: „Az Úristen ennek [vagyis a felkelésnek] elindítására rendelte volt a mi kegyelmes urunkat, fejedelmünket, hogy az az Istennek mélységes decretumából [rendeletéből, végzéséből] jött ki.”26 1605 tavaszán a szerencsi gyűlésre összegyűlt rendek szerint „egyedöl az nagy Istennek vezérlése” volt Bocskaival, „aki ezt cselekedhette”, vagyis győzelemre 1199
