Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN A következő 10-15 évben, ahogy nemzetközi példák is mutatták, a modern sport népszerűsége léptéket váltott elsősorban azért, mert a labdarúgás és vele az alkalom a különböző közösségi, helyi vagy nemzeti identitások látványos összecsapásaira alig néhány év alatt bebetonozódott a tömegkultúrába. Az 1899-ben alakult — tehát az 1880-as évek sportegyesület-alapítási hullámához képest jelentős, a Millenárist működtető pályaszövetség születéséhez képest két éves késéssel - színre lépő FTC kivételes elánnal kapaszkodott föl a futball éppen meglóduló sikervonatára, és lett az 1910-es évek elejére sokszoros magyar bajnok.20 Nem csoda, hogy hamar kinőtte a kezdetleges Soroksári úti (azaz ferencvárosi) pályát, és igényelt korszerű sporttelephez méltó területet a fővárostól, már ekkor is az Üllői út és a Hungária körút kereszteződésébe. A beadványban egyszerre hivatkoztak a focicsapat legutóbbi nemzetközi sikereire, a nemzeti sportélet Nyugathoz képesti lemaradására, valamint helyi érdekekre, azaz arra, hogy Ferencvárosban nincs korszerű sportpálya. A pálya olykori közcélú használatáért cserébe 1909-ben meg is kapták a fővárostól az engedélyt 10 évre azzal, hogy a lejárat után el kell takarítaniuk a területről minden építményt. A főváros szorosan fogta a pénzügyi felelősség gyeplőjét: megszabta, hogy „míg a befektetések teljesen törlesztve nincsenek”, a pályavagyont elkülönítetten kell kezelni az egyesületi vagyontól. Évente be is számoltatta a klubot.21 20 A nemzeti bajnokságokat 1901-től jegyzi a sporttörténet. Stadionja megépítésének szezonjáig (1910-1911) a Ferencváros minden évben dobogón végzett, az élen pedig összesen hatszor. Az FTCMTK párharc a jelen tanulmányban tárgyalt időszakban különösen kiéleződött: 1909-1910 és 1912— 1913 között minden bajnoki címet a Ferencváros, minden ezüstérmet az MTK szerzett meg. Helyezéseik a következő, 1913-1914-es bajnokságban cserélődtek meg. - Szegedi P: Az első aranykor i. m. 93. Érthető tehát, hogy az 1910-es évek elejétől külföldi körutakra induló futballgárdák között ugyancsak az FTC aratta a legnagyobb sikereket számos nyugati egyesület legyőzésével, így szerezve magának és a sportágnak országos hírnevet. - Baráth Katalin: A magyar futball útilevél-irodalma és a globális identitás problémája (1911-1939). Korall 22. (2021) 85. sz. 47-71. 21 Amikor 1920 nyarán, a szerződés lejártával az FTC (az egyesület, nem pedig a részvénytársaság) hoszszabbításért folyamodott a fővárosi közgyűléshez, már szó sem volt az építmények lebontásáról. A főváros összehangolta a versenypályák szerződéseinek határidőit, 1925-ig 250 ezer korona értékű befektetést írt elő, és ami talán a legfontosabb: bizonyos pályabevételi összeg fölött 2-10% részesedést a maga számára évi elszámolásban. Utóbbit biztosítandó a főváros bármikor betekinthetett a pálya pénzügyi nyilvántartásába. - Fővárosi Közlöny, 1920. június 25. 333-335.; Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1920. június 30. 81-83. ( https://tinyurl.com/yskjee9y , letöltés 2023. aug. 1.) 22 A magyar kereskedelmi jog története. In: Magyar jogtörténet. Szerk. Mezey Barna. Bp. 2007. 204. 23 Az FTC titkárai a tervezés előtt állítólag Angliába utaztak stadion-tanulmányútra (Baráth K: „Gegenpressing” i. m. 116.), ezért nem kizárható, hogy pénzügyi téren is Anglia mutatta a példát. 24 Piercey, N: Constructing grounds i. m. 51. Ha tehát arra keressük a választ, hogy az FTC miért választotta a részvény társasági formájú tőkeszerzést, részint a főváros pénzügyi előírásaiban találjuk meg. De nem lebecsülhető a részvénytársasági társulás korabeli közkedveltsége sem,22 amint az angol (vagy más külföldi) minta sem.23 Ez idő tájt az amszterdami stadionépítők is Angliát keresték föl ihletért.24 1123
