Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL Az 1910. május 13-i részvénytársaság-alapítási tervezet 160 ezer korona összegyűjtését irányozta elő 100 koronás részvényekben, azzal a feltétellel, hogy a részvényesnek a jegyzéssel egyidejűleg a névérték 30%-át be kell fizetnie.25 Meglehetős optimizmusra vall, hogy június 20-ra tették a jegyzési lehetőség bezárulását, vagyis nem kételkedtek abban, hogy mindössze egy hónap alatt sikerül összegyűjteni azt az összeget (90 ezer koronát), amit időközben a bank a hitelfolyósítás feltételéül szabott. (A fővároshoz egy évvel azelőtt benyújtott kérvényben még egy 60 ezer korona értékű pálya szerepelt, de a tervezés és a kivitelezés ideje alatt mind a Ferencvárosnál, mind az MTK-nál folyamatosan és jelentősen nőttek a költségek.)26 25 BFL VII.2.e 1696 (1915), Ferencvárosi Versenypálya Rt., 1910-1943. - A levéltári dokumentumegyüttes minden alapvető iratot tartalmaz, ami a részvénytársaság működésével kapcsolatos, köztük az eredeti részvénykönyvet és minden további részvényeslistát, tisztázatot is, amely a tagság jelen elemzésének kiindulópontjául szolgál. 26 Az MTK pálya-részvénytársaságának 1913-as beszámolója a nyereség elmaradását így indokolta: „Sporttelepünket az eredeti tervtől eltérőleg sokkal nagyobb befogadóképességűvé építettük, minek folytán a nézőtérség csupán az 1912. év végére készült el.” - Baráth K: „Gegenpressing ” i. m. 127. Mindez arra utal, hogy a költségek előzetes alábecslése (netán nyilvánosság előli titkolása) és a mihamarabbi megnyitás (bevételszerzés?) igénye rejlett a hitelfelvétel és a növekvő költségek mögött. 27 Sport-Hírlap, 1910. május 23. 6. 28 A ferencvárosi kötődés még többükre lehetett érvényes, ha figyelembe vesszük, hogy például Zwack Lajos, akinek a gyára a IX. kerületi Soroksári úton működött, Liszt Ferenc téri címet adott meg (VI. kerület), Wagner Géza, a Ferencvárosi Polgári Kör vezére pedig Akadémia utcait (V. kerület). A derűlátás nem volt alaptalan: „Tagadhatatlan, hogy FTC legutóbbi szenzációs sikerei nagyban hozzájárultak a vállalkozási kedv fellendítéséhez, mégis bámulatos az az érdeklődés és lelkes jóakarat, mellyel úgy magánosok, különösen a Ferencváros gazdag gyárosai és iparosai, élükön dr. Helvey Tivadarral, valamint a budapesti építőmesterek kiváló vezérkara [...] készséggel sietnek a magyar sport megerősítésére”. Május 23-ig sikerült is 90 ezer korona értékű részvényt eladni. Az eredményt és az addigi részvényjegyzők nevét, valamint a jegyzés helyét (a klub Ferenc körúti, Széchenyihez címzett törzskávéháza címét) a Sport-Hírlapin közölték.27 „A Ferencváros gazdag gyárosai, iparosai, a fővárosi építőmesterek vezetői” — a lap szerint tehát bennük kell keresni az eladdig legeredményesebb magyar futballklub sportpályájának mecénásait. Mind a részvény társaság 40 fős alapítói körének, akik egyébként nem mindnyájan jegyeztek részvényt (!), mind a részvényük 30%át az első közgyűlésig (1910. július 5.) befizetők 133 fős testületé jelentős számban tartalmazta az említett foglalkozási csoportokat. A 40 alapító közül négy nevezte magát építőmesternek, öt gyárosnak, öt mérnöknek vagy (mű) építésznek. E foglalkozáscsoportok tették ki aztán a részvényjegyzők jelentős arányát is (1. ábra). Huszonnyolcán jegyeztek be IX. kerületi címet, egy-egy alapító VII. és X. kerületit, ketten-ketten I., VI. és VIII. kerületit, négyen pedig V. kerületit — vagyis túlnyomórészt valóban ferencvárosi kötődésű volt az alapítók csoportja.28 1124
