Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL helyi pénzügyi és politikai elithez, ezek mecénási gyakorlatuk során nemcsak a maguk közvetlen vagy közvetett érdekeit érvényesítették, de a modern sport és a sportolók presztízsét is növelték, részben az egészségesség és a sporttevékenységgel erősödő morál értékeinek hangoztatásával (mint a támogatásuk okával), részben társadalmi rangjuknak a sportolókra háramló dicsfényével. (Utóbbiak szívesen is forogtak az előbbiek társaságában.) Az együttműködés tehát kölcsönösen gyümölcsözőnek találtatott.16 16 Matthew Lynn McDowell: The Origins, Patronage and Culture of Association Football in the West of Scotland, c. 1865-1902. Doktori (PhD) disszertáció. University of Glasgow. 2010. 234. (https:// theses.gla.ac.uk/1654/, letöltés 2023. júl. 1.) 17 Baráth Katalin: „Gegenpressing ”. Az első stadionépítési láz részvény társaságai: FTC és MTK (1908- 1943). Korall 21. (2020) 81. sz. 100-137. A részvénytársaságok történetére vonatkozó megállapítások — amennyiben külön jegyzettel nem jelzem — ebből az előtanulmányból származnak. 18 Bár a szó szerepelt a lexikonok lapjain, azokból is, más forrásokból is kideríthető, hogy a (gyakran nagybetűs) Stadionként emlegetett építmény a város, de még inkább a nemzet első számú, reprezentatív versenypályáját jelentette. A nemzeti stadion diskurzusának hazai történetét lásd Zeidler Miklós: A nemzeti stadiontól a Népstadionig. In: Uő: A labdaháztól a Népstadionig. Sportélet Pesten és Budán a 18-20. században. Pozsony 2012. 209-314. 19 Baráth K: „Gegenpressing ” i. m. Ehhez képest milyen indítékok húzódhattak a Ferencvárosi Torna Club és a Magyar Testgyakorlók Köre pályavállalkozásainak támogatása mögött? Mivel egyénenkénti válaszaik nem állnak rendelkezésünkre, társadalmi hovatartozásuk felvázolásával kísérelhetünk meg közelebb kerülni a magyarázathoz. Ebben segítségünkre van, hogy egy korábbi tanulmányban már földerítettem az FTC és az MTK pálya-részvénytársaságainak történetét, ám elsősorban a sport üzletiesedésének vizsgálati szempontját érvényesítve.17 Az adakozók társadalmáról kevés szó esett, ezt a hiányt kell pótolnom az alább következő áttekintéssel. Az FTC pályarészvényeseinek társadalma Már az első stadionnak nevezhető pesti sportpálya,18 a már említett Millenáris is hamar részvénytársasági formát öltött. A részvények kibocsátása mögött sürgető pénzínség rejlett: a városi telken emelt pályát előbb, a millenáris ünnepségsorozat végeztével a lerombolástól, a későbbiekben az elhasználódástól kellett megmenteni. „A magyar sport fellendülése közös célunk és közös akaratunk”, olvashatták a potenciális vásárlók a pályahasználó egyesületekből szervezett Budapesti Torna- és Sportegyletek Versenypálya Szövetségének részvényjegyzési felhívásában (1897).19 Fontos különbség a későbbi fejleményekre nézve, hogy a 20 koronás részvényeket csak klubok, köztük az MTK, jegyezhették, illetve hogy a jegyzés olyan lassan haladt, hogy a pályaszövetség alelnökének saját vagyona fedezetével kellett kölcsönt fölvennie a pálya megmentésére. 1122
