Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején
KONRÁD MIKLÓS megszerezhető társadalmi presztízs vágya hiányzott, és nem is általában a kultúra iránti nyitottság, mint inkább a magyar kultúra bensőségesebb ismerete, a vele való mélyebb azonosulás. Ernst Lajos műpártoló vagy Hatvány Lajos irodalomtámogató - egyben a magyar kulturális establishmenttel szembeszegülő - tevékenységéhez képest az MTA-nak tett felajánlások a zsidó nagypolgári mecenatúrának egy többnyire még formálisabb, személytelenebb és konformistább válfaját képezték. Az MTA-nak szánt adományokról az Akadémiai Értesítőben beszámoló hírek rendszerint azok rendeltetéséről is részletesen tájékoztattak. Flesch Alajos zsidó kereskedő és Pozsony megyei földbirtokos által az Akadémiának 1872 decemberében - a vallás és közoktatásügyi miniszter útján - felajánlott 1500 forintos adománya esetében ennyi sem derült ki, mivel ahhoz az adakozó mindösszesen annyi megjegyzést fűzött, hogy „ezen tettének hírlapok útján leendő közzétételétől eltekintetni kér”.14 Erősen valószínűsíthető, hogy adományával Flesch Alajos a küszöbön álló, 1873. május 8-án kapott magyar nemesítésének ügyét kívánta szolgálni, nemesítését ezzel mintegy bebiztosítani.15 Adománya ekképpen némileg Schossberger Sáje Wolf/Simon Vilmos esetére emlékeztet, azzal a természetesen nem mellékes különbséggel, hogy a zsidó vallásúak között legelsőként - tornyai előnévvel — magyar nemességét kapott nagykereskedő a címadományozás után, azt tehát mintegy meghálálva tett le a helytartóságnál tízezer forintot „irodalmi czélok előmozdítására”.16 14 Igazgatósági ülés. 1873. jan. 27. A Magyar Tudom. Akadémia Értesítője 7. (1873) 38. 15 A nemesítés adatait a Királyi Könyvekből vettem: https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/ Jetöltés 2023. júl. 2. A forrásra való további hivatkozásoktól eltekintek. 16 Jótékonyságok. Nefelejts, 1863. január 11. 511.; Napi újdonságok. Sürgöny, 1863. január 28. [2.]; Groszmann Zsigmond: A magyar zsidók a XIX. század közepén (1849-1870). Bp. 1917. 46. 17 Huszonnegyedik akadémiai ülés. A Magyar Tudom. Akadémia Értesítője 12. (1878) 117.; Huszonnyolczadik akadémiai ülés. Uo. 141-142.; Igazgatósági ülés. Uo. 160. Lévayról lásd Konrád Miklós: Flesch Alajossal ellentétben az Akadémiánál 1878-ban tízezer forintos alapítványt tevő Lévay Henrik pontosan megszabta adománya célját. Lévay 1857-ben részt vett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapításában, amelynek ekkor igazgatója volt, 1883-tól vezérigazgatója lett. A kisteleki előnévvel 1868- ban nemességet kapó, a dualizmus első zsidó nemesei közé tartozó Lévay rendszeresen és bőkezűen adakozott kulturális és emberbaráti célokra, olykor - bár ritkábban — zsidó felekezeti célokra is. A főrendiháznak 1886-ban élethossziglani tagjává kinevezett, 1896-ban 70 évesen katolikus vallásra tért, majd egy évre rá bárói rangra emelt biztosítási szakember nevét viselő akadémiai alapítványból minden évben 500 forintnyi jutalom volt kitűzendő, „felváltva nemzetgazdasági és mezőgazdasági kérdésekre; továbbá a hazai történetből és irodalomtörténetből vett essay-szerű monographiákra”.17 1097
