Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején
ZSIDÓ NAGYPOLGÁRI MECENATÚRA ÉS MŰPÁRTOLÁS A DUALIZMUS IDEJÉN Egy évvel később a korábbi minta köszönt vissza egy másik nemesített család felajánlásában. A hatvani előnévvel 1879-ben nemesi rangra emelt, vallásához és felekezeti közösségéhez élete végéig szorosan kötődő Deutsch Bernât nagykeres kedő és fia, a hazai, sőt európai zsidó közéletben is aktív szerepet játszó Deutsch (utóbb Hatvany-Deutsch) József kifejezetten „annak alkalmából” bocsátottak Tisza Kálmán miniszterelnök rendelkezésére húszezer forint értékű magyar aranyjáradék kölcsönkötvényt, „hogy ő Felsége által magyar nemességre emeltettek”. A további pontosítás nélkül „valamely hazai czélra” adott kötvényeket Tisza Kálmán miniszterelnök ajánlotta fel „az Akadémia czéljaira”.18 Zsidóságon innen és túl. Zsidók vallásváltása Magyarországon a reformkortól az első világháborúig. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések) Bp. 2014. 462-464. 18 Nyolczadik akadémiai ülés. A Magyar Tudom. Akadémia Értesítője 13. (1879) 42.; Konrád M.: Zsidóságon innen és túl i. m. 464—465. 19 AM. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenegyedik akadémiai ülés. Akadémiai Értesítő 1. (1890) 236-237. 20 AM. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. Akadémiai Értesítő 4. (1893) 284.; Jegyzőkönyvi mellékletek. Wahrmann Mór alapítványa. Uo. 490. 21 AM. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnegyedik akadémiai ülés. Akadémiai Értesítő 13. (1902)440. A zsidó nagypolgárok által az Akadémiának adományozott jelentősebb öszszegek rendeltetését ezután is hol megszabták, hol nem. 1890-ben tornyai Schossberger Zsigmond nagybirtokos és nagykereskedő, Schossberger Sáje Wolf fia azért adott tízezer forintot az Akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottságának, hogy annak évi kamatai „a külföldi nevezetes nemzetgazdasági írók munkáinak magyar nyelven kiadására használtassanak föl”.19 Az 1892-ben elhunyt vállalkozó, magánbankár és politikus Wahrmann Mór, Magyarország első zsidó vallású országgyűlési képviselője és a PIH teljhatalmú elnöke viszont úgyszintén elmulasztotta meghatározni, mi legyen azzal az ötvenezer (!) forinttal, amelyet végrendeletében „közérdekű és kegyeletes” célokra hagyott. A jelentős összeg felosztását egy öttagú bizottságra bízta, amely 1893-ban tízezer forintos alapítványt tett Wahrmann nevére az Akadémiánál azzal, hogy a nagygyűlés minden harmadik évben annak a magyar állampolgárnak ítéljen oda ezer forint jutalmat készpénzben, „aki az ipar és kereskedelem terén akár a tudomány előbbrevitele, akár a gyakorlati találmányok [...] fejlesztése és fölvirágoztatása szempontjából az illető évkörben legnagyobb érdemeket szerzett”.20 1902-ben Groedel Ármin kétezer koronát küldött az Akadémiának azzal a kéréssel, hogy az összeget fordítsa egy olyan pályadíj jutalmazására, amely a kivándorlás csökkentésének módjára nézve „gyakorlatilag érvényesíthető és keresztülvihető” javaslatokkal áll elő.21 Az alapítvány rendeltetésének meghatározása alapján Ormody Vilmos kakukktojásnak tekinthető. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1897-ben 1098