Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Szalisznyó Lilla: A Nemzeti Színház és a jótékonyság különböző formái a 19. században
Szalisznyó Lilla A NEMZETI SZÍNHÁZ ÉS A JÓTÉKONYSÁG KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI A 19. SZÁZADBAN* A színház és az előadó-művészetek világában régi hagyomány és ma is élő gyakorlat a rendszeres vagy alkalmi karitatív tevékenység. Legelterjedtebb és legismertebb formája a jótékonysági előadás, gálaműsor, de további módozatai is kialakultak. A 18-19. századi külföldi és magyar példák arra mutatnak, hogy a jelenség már évszázadokkal korábban is általánosan elterjedt volt, függetlenül az adott ország gazdasági fejlettségétől vagy a kulturális élet finanszírozásának, az intézmények fenntartásának formáitól. Az országos (állami) vagy a helyi (vármegyei, városi) kezelésben lévő színházak tevékenységi köreibe ugyanúgy beletartozott a jótékonyság, mint a magánkezdeményezésre létrejött szakmai szervezetekébe. David Garrick angol színész egy feltehetően 1775-re datálható magánlevelében például azt írja, hogy anyaszínháza, a Drury Lane Színház évente két jótékonysági estet rendez kórházak javára.1 Az 1776-ban megnyitott pozsonyi Városi Színház bérlőigazgatójának szerződésben írták elő, hogy évente két jótékonysági előadást tartson, majd amikor 1886-ban átadták az új színházépületet, a számot háromra emelték.2 1820 januárjában az osztrák udvari kancellária rendeletet adott ki, miszerint a színházak normanapokon (vagyis a római katolikus egyház szertartásrendje alapján az úgynevezett szentidőkre vonatkozó játszási tilalom alatt) is tarthatnak előadást, de csak akkor, ha annak jövedelmét jótékony célra fordítják.3 Még 1874-ből is hozható példa arra, hogy a Theater an der Wien húsvétvasárnapi előadásának (Johann Strauss A denevér című operettjének bemutatója) bruttó jövedelmét (1550 osztrák értékű forintot) a kisvállalkozásokat segítő Ferenc József Császár Alapítványnak (Kaiser-Franz-Joseph Stiftung zur Förderung des Kleingewerbes) adta át.4 Magánkezdeményezésre (többek között Mária Terézia és arisztokraták személyes támogatásával) jött létre 1771- ben Bécsben a Tonkünstler-Societät, amely évi két jótékonysági koncerttel 1 Leslie Ritchie: David Garrick and the Mediation of Celebrity. Cambridge 2019. 133. 2 Jana Laslavíková: Benefit Performances in the Municipal Theatre in Pressburg as an Example of Cultural Transfer in Musical Theatre in the Late Nineteenth Century. In: Cultural and Artistic Transfers in Theatre and Music. Past, Present, and Perspectives. Ed. Michaela Mojzisová. Bratislava 2021. 29-30. 3 Alice M. Hanson: Musical Life in Biedermeier Vienna, Cambridge 1985. 213. 4 Camille Crittenden: Johann Strauss and Vienna. Operetta and the Politics of Popular Culture. Cambridge 2000. 286. * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1067 SZÁZADOK 157. (2023) 6. SZÁM