Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Szalisznyó Lilla: A Nemzeti Színház és a jótékonyság különböző formái a 19. században
A NEMZETI SZÍNHÁZ ÉS A JÓTÉKONYSÁG KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI A 19. SZÁZADBAN támogatta az idős, visszavonult zenészeket, illetve az elhunyt muzsikusok családtagjait.5 5 John Butt: Choral Music. In: Nineteenth-century Music. Ed. Jim Samsom. (Cambridge History of Music) Cambridge 2002. 217. 6 Hölgyfutár, 1856. júnus 14. 555-556. 7 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár, Levelestár, Futó János Egressy Gáborhoz. Nagykőrös, 1860. március 24. 8 Sarah Roddy — Julie-Marie Strange - Bertrand Taithe: The Charity Market and Humanitarianism in Britain, 1870-1912. London-New York 2019. 51-52. 9 Hanson, A.: Musical Life i. m. 84. Európa-szerte lehet példákat találni arra is, hogy műkedvelő társulatok rendeztek jótékony célú előadásokat. Az ilyen alkalmakkal kapcsolatban sokszor kiemelték a befolyt jövedelem összegét, aminek a nagysága arra utal, hogy ezek az előadások fontos társasági eseményekké nőtték ki magukat, a személyes ismeretségek okán olyanok is kíváncsiak voltak rájuk, akik egyébként nem feltétlenül jártak rendszeresen színházba. Egy nagykőrösi lakos 1856 júniusában például arról számolt be a HölgyfutárOn, hogy városában „egy műkedvelői társulat alakult jótékony célú előadásokra”. A tudósítás szerint több fiatal lány társaságában a játszók között volt Arany János lánya, Juliska is, aki Kisfaludy Károly Csalódások című vígjátékában „14 éves létére pompásan adta a 70 éves [Luca] kisaszonyt”.6 Az első előadással egy kisdedóvó létrehozásához több mint száz pengőforintot gyűjtöttek, ami a helyi viszonyokat tekintve igencsak magasnak számított, mert mint Futó János vidéki színigazgató 1860-ban írt leveléből kiderül, a vezetése alatt álló hivatásos színtársulat ekkora bevétellel Nagykőrösön nem számolhatott („rendes bemeneti díj mellett többször 70-80 frtnyi jövedelmeink voltak”).7 A viktoriánus Angliában szintén megszokott tevékenység volt a különféle műkedvelő együttesek hasonló aktivitása, Manchesterben például a Minnehaha Minstrels, egy amatőr muzsikus és színész társaság, az 1880-as években összesen 5848 fontot gyűjtött helyi ügyek támogatására.8 A műkedvelő színjátszás és előadó-művészet közkedvelt volt az arisztokraták körében is, akik karitatív tevékenykedésük egyik formájaként időnként még attól sem zárkóztak el, hogy nyilvánosság előtt lépjenek fel. 1830 márciusában, miután Bécsben egy hirtelen támadó dunai árvíz hetven áldozatot követelt, és sokan elvesztették otthonukat, egész sorozat jótékonysági koncertet szerveztek. A legnagyobb attrakció Rossini Semiramide című operájának a nyitánya volt, amelyet Carl Czerny nyolc négykezesre átültetett zongoraátiratában a bécsi arisztokrácia tagjai adtak elő, köztük Antonia Esterhazy grófnő, Therese von Lobkowitz hercegnő és Windischgrätz herceg. A koncert óriási sikert aratott, 2800 pengőforint bevételt hozott.9 1068
